Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)
3. A szántóföldi növénytermesztés fő folyamatainak gépesítése a fejlett országokban és hazánkban (munkagépek) - 3.4. A cséplés
A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG GÉPESÍTÉSE hirdetésében a 40 db mezőgazdasági gép között járgányos cséplőgépet is találunk. A hajtómű ún. Garrett és Andrews-féle bolygóműves járgány, amelyet Farkas lemásolt. Ez a gép a Londoni Világkiállításon (1851) nagy feltűnést keltett azzal, hogy a bolygóművet a zárt henger eltakarta s nem tudták elképzelni, hogy a kardántengelyt mi hajtja? A titokzatos belsőt egy modell segítségével üvegburán keresztül láthatták az érdeklődők. Bár a hajtómű hatásfoka rosszabb volt, mint a többi járgányé, a zárt építés a balesetveszélyt csökkentette.166 A memyei uradalom első cséplőgépét is Farkas István gyártotta. A gép alkalmazását a teljesítmény növelésének igénye s ezzel együtt az olcsóbb szemnyerés motiválta.167 A hagyományos nyomtatáshoz, amely drága is volt, egyre nehezebben lehetett napszámost biztosítani.168 A cséplőgépet szalmarázóval és szeleiével együtt 1000 Ft-ért vásárolták. gép folyvást dolgozik s 60 zsák tiszta búzát ad ki naponként”169 A járgányos meghajtásnál szívesen alkalmaztak amerikai eredetű szeges rendszerű cséplőgépet, amelynek néhány példánya Amerikából érkezett, de inkább az itthoni műhelyekben készültek. Pl. a mosoni Kühne gyárban, vagy a Bokor-féle cenki üzemben.170 A cséplés és tisztítás egy gépben való megoldása jelentős mértékben rövidítette a szemnyerést. A nagyobb teljesítményű járgányos cséplőgépeknél e két folyamat találkozását s az egyre tisztább, piacképesebb termény előállítására való törekvést a cséplőgép szerkezeti egységeinek tökéletesítése s a hajtómű korszerűsítése segítette, járgányos. mobil cséplőgépen Garrett használta elsőként a szelelőt (1851). Gépén - a járgányos cséplőgépeknél ritkábban alkalmazott - verőléces dobot találunk (27. ábra: Garrett cséplőgépe 1851). A kosár, amely állítható mintegy 200 fokban veszi körül a dobot. A szalmarázók itt is lengőmozgást végeznek, de vízszintes elhelyezésűek, ezért a szalma továbbítását az excenteres villák végzik. A dob-kosárból s a szalmarázóból kihullott termény két csúsz27. ábra: Garett cséplőgépe (1851) 55
