Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)
3. A szántóföldi növénytermesztés fő folyamatainak gépesítése a fejlett országokban és hazánkban (munkagépek) - 3.4. A cséplés
Király István Szabolcs dán közvetlenül a törekrostára jut (rázóasztal tehát még nincs), amely szintén lengőmozgást végez A törek-rosta elé beépített szelelő meghajtását közvetlenül a dobtól kapja. A gép kerekekre épült, tehát szállítható volt egyik portáról a másikra. A fejlődést a tisztítás további tökéletesítése jelentette. Az egyes kicsépelt terményrészek szétválasztását biztosító rostákkal már a kézi hajtású gabonarostáknál találkoztunk. Cséplőgépbe való beépítésükre azonban több évtizedig várni kellett. A kisebb lyukméretű rosták rázószekrénybe való pítésével (és ennek mozgatásával) a tisztítás mértéke jelentősen javult. A járgányos cséplőgépek kiegészítő berendezésekkel való ellátásáról a szakemberek véleménye eltért. Clayton szerint ezek a készülékek (pl. rosták, serleges felhordó, zsákoló) feleslegesen bonyolítják a cséplőgépet s hátráltatják a „fömunkát” a cséplést. Hofherr arra törekedett, hogy a járgányos cséplőgép is képes legyen arra amit a gőzcséplők nyújtanak. Sevin írja: „Hiába húzódott azonban Clayton a tisztítóműves járgányos cséplők készítésétől, a kereslet és a konkurencia rászorította azok gyártására. Lassanként ráépítették a járgányos cséplőre a gőzcséplő összes részeit. A járgányos cséplők gyártásában Hoflierr Mátyás majd Hofherr és Schrantz meghatározó szerepet játszott s népszerűségét részben ezeknek a gépeknek köszönhette.”171 Az 1850-es években a gépi cséplés előnyeit hirdetve gyakran jelentek meg írások a Gazdasági Lapokban.172 Végh János verebi (Fejér m.) földbirtokos Hensmann-féle cséplőgépét 1853 januárjában hozatta Angliából. A gép járgánnyal (Barrett) és szelelővel (Homsby) szállítási és vámköltséggel együtt 1429,3 Ft-ba került. A négylovas gép üzemeltetéséhez a következők kellettek: 5 férfi -1 fö kéveadogató, 1 fő kévenyító, 1 fö etető, 2 fő kazalozó, 3 nő -1 fő szalmahordó, 1 fő törekelő, 1 fő a polyvás szemhez, 3 fiú - a szelelőrostához. További 7 főt a polyvahordás, lovak hajtása, kévehordás és szalmahordás igényelt. Minderre egy „felvigyázó” ügyelt. A lovakat másfél óránként, a gépen dolgozók három óránként váltották egymást, ugyanúgy a nők is. A lovak váltásakor negyedórás szünetet tartottak, amikor a felvigyázó a gépet „körültekintette”, megolajozta; a tiszta szemet bemérték és természetesen pihentek. A gép 1853 őszén 505 órát dolgozott s 5981,25 p.m. szemet csépelt. Munkabérre 743,13 Ft-t, kenőanyagra, kötőanyagra (csavarok, szegek) 28,0 Ft-t költöttek. Amortizációs költség - ha a cséplőgép élettartamát 5 évre számítjuk - 286 Ft volt. Az összes költség 1057,13 Ft. Egy p.m. gabona cséplése 0,177 Ft-ba került. Ha a géppel csépelt gabonát kézzel, illetve nyomtatással kellett volna kicsépelni, úgy az 2714 Ft-ba került volna. Az 505 órás üzem alatt tehát a gépi cséplés 1656,87 Ft-tal volt olcsóbb a hagyományos szemnyerésnél.173 A megtakarításból újabb gépet vehettek. A nagybirtokosok saját tapasztalataik alapján sürgették a gépi cséplés alkalmazását. A járgányos cséplőgépek az 1850-es évektől szorították ki a stabil cséplőgépeket s az 1860-as években Somogybán, az országban (főleg Dunántúlon) a nagybirtok nélkülözhetetlen gépei lettek.174 A csépléssel szembeni növekvő teljesítményigény sarkallta a technikusokat arra, hogy az iparban már bevált gőzgépet a mezőgazdaságban is alkalmazzák. S. Lilley szerint a cséplőgépeket már 1802-től kezdték gőzerővel hajtani. R. Trevithick 1811-ben egy 4 Le-s (2,9 kW) gőzgépet kapcsolt össze cséplőgéppel.175 A mezőgazdaság követelményeinek megfelelő vontatható gőzgépek építésére és alkalmazására az 1840-es évektől került sor. A jó üzlet reményében több üzem is átáll a lokomobilok gyártására. (Ransome és Sims 1840, A. Dean 1841, Clayton és Shuttleworth 1842 stb.).176 Németországban az 1850-es években kezdődött a lokomobilok gyártása angol minta alapján, de az 1860-as években kialakul az önálló tervezésű német gőzgép is. (R. Wolf, Magdeburg-Buckau 1862)177 A gőzgépet a cséplés vezette be a mezőgazdaságba. 56
