Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)

3. A szántóföldi növénytermesztés fő folyamatainak gépesítése a fejlett országokban és hazánkban (munkagépek) - 3.1. A talajművelés

Kjrály István Szabolcs

Magyarországon a talajművelés korszerűsítésének igénye elsősorban a fejlett nyugateurópai országok hatására a 19. század elején jelentkezik, a „palérozott mezei gazdák” munkásságának köszönhetően.64 Pethe Ferenc ekejavító kísérleteit közvetlenül is befolyásolták Thaer írásai. A termelőeszközök korszerűsítését a gyapjú, majd a gabona iránti fokozott kereslet motiválta. Nem véletlen tehát az az országos újítási kedv az ekék jobbítását illetően, amely az angol és a német példákat követve szinte végigkíséri a 19. századot. Az 1840-es, 1850-es években behozott hohenheimi, Zugmayer, angol, belga és ruchadló ekék képezték a mintát, hogy azokat kisebb, nagyobb műhelyekben a hazai viszonyoknak megfelelően alakítsák át. A hohenheimi vaseke 1841-ben „...Pesten minden műszerésznél, valamint Ürményben az uradalomnál tökéletesített formában kaphatód A Magyar Gazdasági Egyesület 1841. évi vására jó alkalom volt a tolnai, vasi, fehérvári stb. ekék összehasonlítására. Az első magyar próbaszántáson (versenyszántáson) a vonóerőt erőmérővel mérték, a szántás mélysége 12-22 cm a szélessége 20-30 cm volt.66

Az egyesület 1845-ben már azzal büszkélkedhetett, hogy a „vasekék Anglán, Belgiumon és Württenbergán kívül legcélszerűbben hazánkban készíttettek.”^ Vidats István a növekvő ekekeresletre építette, illetve alapította pesti gyárát 1842-ben, s az ötvenes években már évi 6000 db-ot gyártott a híressé vált vidacsekéből (Vö. 8. ábra). De rövidesen, a gyártási költségek, s a lanyhuló kereslet miatt, kénytelen volt Yull-féle angol ekéket árusítani, sőt gyártani is.

8. ábra: Vidats-eke (1859)

Vidats mellett Gubicz András, Farkas István és a cenki mesterek ekéi terjedtek el, gerendelyük s hosszú ideig eketörzsük is fából készült. A legfontosabb, a szántás minőségét meghatározó kormánylemez és szántóvas kovácsolással, sajtolással, sablonban készült, s ezzel vált lehetővé csereszabatos javításuk is. A teljesen vasból készült ekék az 1880-as évektől a német Sacknak köszönhetően terjedtek el, s az első világháborúig a Kühne ekékkel együtt eljutottak szinte minden parasztgazdaságba.68 A vaseke lehetővé tette a szántási mélység növelését, a pontosabb beállítást, a vonóerő csökkentését (6-8 ökör helyett 2 ló), a nagyobb szántási sebességet, a munkaszélesség s ezzel együtt a teljesítmény növelését. Végső soron az agrotechnikailag szükséges magágy előkészítését, a hozam növelését. Mindezzel együtt a szántások számát (keverő, vető stb.) is csökkenthették. A számottevő előny ellenére az 1871. évi statisztikai felmérésben még 48% volt a faekék aránya Magyarországon. Somogybán 38%, és 8,52 ha-ra jutott egy eke.69 A faeke működő részei vasból készültek, ezek az ún. félvas ekék. De még szép számmal voltak faekék is, amelyek kormánylemeze fából vagy lemez borítással készültek cso32