Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)

3. A szántóföldi növénytermesztés fő folyamatainak gépesítése a fejlett országokban és hazánkban (munkagépek) - 3.1. A talajművelés

A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG GÉPESÍTÉSE

roszlyája és szántóvasa azonban kovácsolt vasból volt. A pusztagyugyi Széchenyi birtokon az 1862-es inventáriumban szereplő 12 faeke „avatott faragó béresek kezéből" került ki.70 Homokszentgyörgyön még a 19. század végén is találtak faekét, parasztember első vasekéjét itt 1931-ben vásárolta.71 Az 1895-ös felmérésben a faekéket már nem jelzik elenyésző számuk miatt.72 A szántóterület közel 25%-os növekedése ellenére az egy ekére jutó szántóterület nem változott. Jobb volt a helyzet a közép- és nagybirtokokon (1,36 ha/eke), valamint az 5-100 kát. holdas (2,8-56,8 ha) kisbirtokokon: 0,52 ha1 eke.

A nagyobb területteljesítményű 2-és, 3-as és mélyítő ekéket is a nagyobb gazdaságokban találjuk meg.

A belterjesebb gazdálkodás, a mélyebb talajművelés szükségessége hívta életre a gőzerővel működő szántógépeket, a gőzekéket. Hazánkban az első ún. kétgépes Fowler „szántókészletet” 1870-ben a béllyei uradalomban találjuk. 1895-ben már 159 van belőlük (egy és kétgépes együtt).73 (9. ábra: Fowler-féle gőzeke lokomotív) Somogy megyébe aránylag későn 1892-ben jutott el a gőzeke - a Kaposvári MIR répáspusztai kerületébe.74

9. ábra: Fowler-féle gőzeke lokomotív

Megyénkben a 20. század 2. évtizedében (1912-1913) már 7 motoros ekét is számon tartanak (Kőszegi-félét és Caterpillárt).75 Jellemző a fejlődésre, hogy Magyarországon 1935-ben az összes szántóterület 7,22%-át gőzerővel. 23,7%-át traktorral, a fennmaradó 69%-ot fogattal szántották. Somogybán a nagybirtok magasabb részaránya miatt (60%) ez a mutató kedvezőbb, itt az igaerővel történő szántás 63%-os volt.76 A traktorral való szántás lehetővé tette az igásökör állomány csökkentését. Míg 1911-ben a szarvasmarha állomány 30,1%-a volt igásökör, 1935-ben csupán 14,6%-a. Ez azt jelzi, hogy inkább a lovakat igázták, s ezek száma nem változott. Fogathoz 80%-ban melegvérű, többségében ún. magyar parasztlovakat használtak.77 A szántógépek elterjedését, a gépi szántás arányának változását a 8., a 9., és a 10. táblázatokban foglaltam össze.

33