Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)
8. Mezőgazdasági erőgépek
Király István Szabolcs (1950 és 1985 között) e növény termésátlaga több mint háromszorosára, arató-cséplő gép motorteljesítménye is ilyen mértékben emelkedett. Az 50-es évek arató-cséplő gépei magyar gyártmányú (AC-330; ACD-343; AC-400) benzines, majd dízel üzeműek voltak, ezt követő 25-30 esztendőt a szovjet SZK típusú kombájnok uralták, amelyeket folyamatosan korszerűsítettek. Szerepet kaptak még az NDK-beli E 512- és E 516-os , illetve kisebb arányban a lengyel gépek is. (Bizon- Gigant). A termelési rendszerekkel együtt jelentek meg a sok tekintetben korszerűbb, nagyobb teljesítményű, ergonómiailag igényesebben tervezett és megbízhatóbb, de lényegesen drágább nyugati gyártmányú arató-cséplő gépek. így a Claas-Dominátor CD-80 és CD-100-as, a John Deere (JD) 730 és JD 970-es típusok, ezekből 1974-ben már 993-at számoltak össze. Az axiáldobos IH 1140; IH 1480-as jelű amerikai gyártmányú kombájnok különlegesnek számítottak. A mezőgazdasági erőgépeket elemezve megállapítható, hogy azok kihasználása - bár a területteljesítmény az évek során fokozatosan nőtt - nem elégséges. A szerteágazó problémák közül két fontos okot emelek ki. Az egyik a megfelelő és hatékony szervezés hiánya, amely nem egyszer laza munkafegyelemmel párosult, a másik a gépek (erő- és munkagépek egyaránt) minősége, műszaki állapota. 1985-ben egy traktorra eső műszakórák száma az állami gazdaságoknál 1373, a tsz- eknél 1394 óra volt. Ez rendkívül alacsonynak tekinthető, különösen a 150 kW motorteljesítmény feletti traktorok esetén. A K-701 traktor 1409 és a Rába Steiger 250-es 1972 műszakórás teljesítménye a kívánatosnál 30-40%-kal kevesebb. Nem vitatható, hogy a 80-as évek elejétől markánsabban jelentkező gazdasági restrikció is egyre nehezebbé teszi a gépek üzemeltetését. A KSH szerint 1985-ben a gépek és berendezések 38%-a nullára leírt, tehát amortizálódott. Mindez a fajlagos költségek emelkedésében is megmutatkozott. Az egy műszakra eső költségek az erőgépeknél a következők szerint alakultak (1 műszak =10 műszakóra, (Ft) (Vö.: 34. táblázat): 34. táblázat: Erőgépek műszak-költsége (Ft) Mezőgazdasági üzem Év Traktormunka Tehergépkocsi munka Arató-cséplő gép munka Állami gazdaság 1980 1396 1447 7421 1985 2315 2071 11198 Mg. Tsz. 1980 1305 1351 5858 1985 2326 1786 9375 Forrás: Mgi Stat. Évkönyv 1980, 1985. KSH, Budapest, 1981. 1986. Az öt év alatt a mezőgazdasági erőgépek egy műszakra eső üzemeltetési költsége az állami gazdaságoknál 52, a tsz-eknél 58%-kal emelkedett.286 Megjegyzem, hogy 1980-ban még 17654 fogat is a mezőgazdasági nagyüzemek rendelkezésére állt a következők szerint (Vö.: 35. táblázat): 292
