Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)
8. Mezőgazdasági erőgépek
Király István Szabolcs kus, fogaskerekes sebességváltók terhelés alatt nem kapcsolhatók, csak a tengelykapcsoló oldásával, ekkor azonban a nyomatékátadás is megszakad. Elterjedtek az ún. szorzórendszerű sebességváltók, ami a fokozatok számát megkétszerezi, és nagyobb lehetőséget biztosít az agrotechnikailag optimális mezőgazdasági munkák végzéséhez. Az erőleadó tengelyek a szükségnek megfelelően biztosítják a motor-fordulatarányos, illetve menetarányos-fordulatot és teljesítményt. E típusoknál általában még nem jellemző az emberi erőkifejtés csökkentésének igénye, pl. az erőátviteli egységek működtetésénél, a hidrosztatikus rásegítőt (szervo) azonban már a kormányzásnál megtaláljuk (MTZ-50). A 3. és 4. vonóerő csoportba tartozó nagyteljesítményű erőgépeknél az erőátvitel korszerűsödött (automatikus, pl. hidromechanikus tengelykapcsolók, terhelés alatt kapcsolható sebesség- (nyomaték) váltók, erőleadó tengelyek, automatikusan kapcsolódó differenciálzár stb. A maga-járó erőgépeken alkalmazott hidrosztatikus hajtás lehetővé tette a fokozatmentes haladási sebességváltást, egyes szerkezeti elemei fordulatszámának változtatását közvetlen vezérléssel, vagy automatikus szabályozással.275 Egyes nehéz-univerzális traktorok erőátvitelébe hidrodinamikus nyomatékváltót építenek be, amely csökkenti az erőátviteli elemek dinamikus igénybevételét, és fokozat- mentes áttételváltást biztosít. A száraz, mechanikus tengelykapcsolóval kombinált megoldás a fajlagos fogyasztást tekintve nemcsak olcsóbb, hanem a traktor vontatási tulajdonságait is javítja. Az általánosan elteljedt turbófeltöltős motoroknál a levegőt vissza- hűtik, ezzel javítják a töltési hatásfokot, s így a motor teljesítményét is.276 A nagyteljesítményű erőgépek lényegesen kedvezőbb munkafeltételeket biztosítanak azok vezetőinek. Már a 70-es években importált gépek többsége ergonómiailag magas szinten biztosítja a hatékony munkához szükséges feltételeket. A vezetőfülkék légkondicionáltak, zaj szigeteltek, teljes rálátást biztosítanak a munkaterületre. Az erőátvitelt működtető kapcsolók hidrosztatikus (vagy levegős) rásegítővel - és természetesen a kormányzás is - rendelkeznek. Az elektronizáció - az erőgépek szerkezeti egységeinek modernizálásával párhuzamosan a hagyományos műszerek helyett - fedélzeti számítógépek beépítését tette lehetővé. A hagyományosan mért jellemzőkön (motor fordulatszám, a motor üzemi hőmérséklete, a hidraulika olajok hőmérséklete, nyomása) túl az erőgép vezetője információt kap az erőleadó tengely fordulatszámáról, a csúszásmentes és a tényleges sebességről, a megművelt területről és egyéb, az erőgép jellegéből adódó adatokról. A több egységből álló szerkezet - a monitorok, az erőgép működésének legfontosabb paramétereit mérik, a feldolgozórendszer, a kapott adatokat értékeli, a tárolóegység a kapott értékeket tárolja, hogy azokat a szakemberek különböző célra felhasználhassák. A 80-as években már nemcsak tárolták a kapott adatokat, de az automatika a megfelelő szabályozásról is gondoskodott. Ennek gyakorlati alkalmazását mutattam be a kalászos gabonák betakarításánál (Vö.: 5.2.1.1. fejezet). Az egyre nagyobb teljesítményre való törekvés a 60-as évektől a 80-as évekig bezárólag végig kísérhető. Találóan jegyezte meg Gockler Lajos, az MGI ismert tudományos főmunkatársa: nagy vonóerejű, univerzális traktorok alkalmazása kényszer, amelyet igen sok körülmény együttesen hoz létre. így elsősorban a munkatermelékenység fokozása és a gazdaságos gépüzemeltetésre való törekvés.” 288
