Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)

8. Mezőgazdasági erőgépek

A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG GÉPESÍTÉSE

8. Mezőgazdasági erőgépek

Az előző fejezetekben láttuk, hogy a mezőgazdasági erőgépek - traktorok, tehergépkocsik, maga-járó gépek - fokozatosan szorították ki és pótolták a fogaterőt, csökkentették a kézi erő szükségletet, azaz hatékonyabbá tették a termelést. Az erőgépek számának és teljesítményének növekedése összefüggött a nagyüzemi gazdaság kialakításával, amely nemcsak szükségessé, hanem lehetségessé is tette ezt a változást. Ennek a folyamatát szemlélteti a 20. melléklet és az ez alapján készített 59. ábra. A rendkívül alacsony gépesítettség miatt - amit az erőgépek száma és teljesítménye jelez - a legdinamikusabb változást az 50-es években láthatunk, amikor pl. a traktorok számában háromszoros, teljesítményben pedig 3,6-szoros az emelkedés. Ugyanez a 60-as évtizedben 1,6, illetve 2,3 és a 70-esben 0,8 és 1,3-szoros. A mezőgazdasági termelés, elsősorban a szántóföldi növénytermelés komplex gépesítését - a termőföld koncentrációjára alapozva - mindenekelőtt az erőgépek teljesítményének növelése tette lehetővé. 1950 és 1985 között pl. a traktorok db-száma 4,1 - , ezek összteljesítménye 12,6-szorosra nőtt. E változásban az univerzális traktorok - hosszú ideig, különösen a két-kerék meghajtásúak - döntő szerepet játszottak.

59. ábra: A mezőgazdasági erőgépek motorteljesítménye /1000 kW (1950-1985)

279