Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)
2. A magyar mezőgazdaság technikai fejlődését meghatározó gazdaságilag fejlett országok, a magyar mezőgazdaság technikai fejlődésének körülményei - 2.4. A német mezőgazdaság technikai fejlődése
Király István Szabolcs Egy többvasú fogatos eke (gang plow) az 1880-as évek elején 65 dollárba, egy kévekötő aratógép 320 dollárba került. Egy napszám aratás idején, ellátással, Dél-Karolinában 1,14 dollár (2,7 korona). Kaliforniában 2,21 dollár (5,3 korona) volt.28 2.4. A német mezőgazdaság technikai fejlődése A német mezőgazdaság technikai fejlődését a 19. század elején indult szellemi áramlat segítette, amely Albrecht Thaer, J. N. Schwerz, J. Burger, G. Koppe és K. v. Wulfifen munkásságának köszönhető. Thaer Einleitung zur Kenntnis der englischen Landwirtschaft..." című műve volt a kezdete annak a folyamatnak, amely szakítva az évszázados hagyományokkal az angol tapasztalatokra építve tudományos igényességgel kezdte el a mezőgazdaság korszerűsítését. Thaer, aki orvos létére a saját birtokán szerzett gyakorlati ismereteket (Celle majd Möglin) folyóiratot alapított, tapasztalatait ebben tette közre (Annalen der Niedersachsischen Landwirtschaft 1799-1804, majd Annalen der Fortschritte der Landwirtschaft in Theorie und Praxis, illetve Annalen des Ackerbaues 1805-1810). 1806-ban alapította meg a Möglini Tanintézetet, amelyet 1819-től Királyi Mezőgazdasági Akadémiai Tanintézetnek neveztek, s amelyet Thaer haláláig (1828-ig) irányított.29 Neki és tanítványainak köszönhető, hogy a mezőgazdasági oktatást az egzakt tudományok szintjére emelték. Ezt követően fia vezette az intézetet, amely annak halálával 1862-ben meg is szűnt. A hagyományos humán jellegű tudományos felfogás ellenére a 19. század elején sikerült a mezőgazdaság művelésének tartós, tudományos igényű alapját lerakni. A németek módszeresen fejlesztették a mezőgazdasági szakoktatást, a mezőgazdasági gépek ismertetésére és alkalmazására nagy hangsúlyt fektettek. Wilhelm Hamm hohenheimi professzor könyve - amely a korabeli angol mezőgazdasági gépeket és eszközöket ismertette - 1845-ben jelent meg több mint 700 oldalon és 600 ábrával. 1856-ban a második kiadásra is sor került.30 Az 1870-es években, Halléban, Weihenstephanban, Berlinben és Poppelsdorfban gépészeti tanszékeket alapítottak.31 A mezőgazdasági egyesületek alapítása Németországban az 1760-as években kezdődött (Weitzensee 1762, Hannover 1764, Lipcse 1772 stb.). Ezek az egyesületek sokat tettek a külföldi és hazai újdonságok elterjesztésében, kiállítások, előadások, tanácsadások szervezésével. Az első, kifejezetten a gépesítéssel összefüggő egyesületet 1840-ben alapították Magdeburgban. (Verein zur Ausstellung Landwirtschaftlicher Maschinen und Instrumente zu Magdeburg).32 Célkitűzései közül ki kell emelnünk: „Minden új mező- gazdasági gépből és eszközből mintapéldányt kell kiállítani, s azok hasznosságáról a gyakorlatban kell meggyőződni." A magdeburgi példát rövidesen Halléban és Drezdában is követték, ahol állandó gépkiállítást rendeztek. Az egyesületek lehetővé tették, hogy tagjaik az előzetesen szakszerűen megvizsgált gépeket vegyék meg, mintegy garanciát kapva az üzemeltetés biztonságára. Az 1851-es Londoni Világkiállítás nagy hatással volt a németekre is. A pezsdülés, amelyet az első kiállítás okozott felettébb termékenynek bizonyult, azért is, mert a német területen az ipari forradalom csak 1848 után bontakozott ki észrevehetően. Az élelmiszertermelés iránti megnövekedett igénynek itt hasonló okai voltak, mint Angliában. Kezdetben a mezőgazdasági gépeket túlnyomóan a németek is Angliából szerezték be, de rövid időn belül számos gyár alapjait rakták le, s váltak ismertté nemcsak Németországban, hanem Európa-szerte (Eckert, Berlin 1847; R Sack, Lipcse 1850; Heinrich Lanz, Mannheim 1859; R. Wolf, Magdeburg 1862 stb.). Günther Franz szerint: ,JDoch blieb bis zum Jahrhundertende England das Vorbild für die deutsche Landmaschinenindustrie”,33 (Mégis a század végéig Anglia maradt a német mezőgazda18
