Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)
2. A magyar mezőgazdaság technikai fejlődését meghatározó gazdaságilag fejlett országok, a magyar mezőgazdaság technikai fejlődésének körülményei - 2.4. A német mezőgazdaság technikai fejlődése
A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG GÉPESÍTÉSE sági gépgyártás példaképe.) A német mezőgazdasági technika fejlődésében a cukorrépa- termelés és feldolgozás meghatározó szerepet játszott. A különböző angol gépek itt honosodtak meg először, s adtak mintát a kialakulóban lévő német mezőgazdasági gépgyártásnak (pl. R. Wolf, Magdeburg). A gőzgép alkalmazása szántásra eléggé korlátozott volt. Az Észak- és Kelet- Németország nagybirtokain mintegy 3000 db készlet volt, amivel a szántóterület 1%-át tudták csak művelni 1907-ben. Ez az arány még Magyarországon is nagyobb volt (2,62%. Igaz, 1914-ben).34 A gőzgépet jelentős számban főleg cséplésre használták. A német mezőgazdaságban alkalmazott gépek számát először 1882-ben mérték fel. Az összesített statisztika szerint a 458 279 db gépből a legfontosabbak a következők: 3. táblázat: A német mezőgazdaságban alkalmozott gépek járgányos cséplőgép 298 300 db gőzcséplőgép 75 700 db vető gép 63 800 db Tizenkét év alatt a gépek száma több mint hétszeresére emelkedett35. (Vö. 4. táblázat) Különösen jelentős a gőzcséplőgépek számának növekedése: 75700 db-ról 252900 db-ra. Günther Franz szerint ez mindenekelőtt a munka megkönnyítését szolgálta, s nem a teljesítmény emelését, illetve a munkacsúcsok elhárítását célozta, hiszen télen a csép- léshez elegendő munkaerő állt rendelkezésre. Véleményünk szerint a gazdák fő célja, hogy gabonájukat gyorsan, minél kisebb veszteséggel csépeljék el, s juttassák a piacra. 1907-ben a 20 ha feletti birtokokon mindenütt használtak gépet. Az 5 és 20 ha közötti paraszti birtokok 72,5%-án is találtak valamilyen mezőgazdasági gépet. Míg a cséplés gépesítettsége teljesnek mondható, kaszáló és vetőgép csak a 20 ha feletti birtokokon terjedt el általánosan. A gépek számszerű növekedése ellenére Nyugat- és Dél- Németországban a fejlődést a birtokállomány szétaprózódása. Északon és Keleten a földbirtok kis tőkeereje akadályozta. A szántóföldi növénytermesztés gépesítésének fejlődését az I. világháborúig inkább átlagosnak, mint kiemelkedőnek tekinthetjük Németországban. Jelentősnek a terménytisztító- és osztályozógépek gyártását és elterjedését (exportját is), valamint az élelmiszeripar korszerűsítését tartjuk. Minőségi változást az 1920-as évek hoznak, amikor az egyes munkafolyamatok teljes gépesítésére törekszenek. Ugrásszerűen nő a belsőégésű motorok, traktorok, villamos motorok száma. Max Eyth 1893-as göttingeni előadásában még azt mondta: „a német gazdák még mindig nem ismerték fel eléggé a gépesítés szükségességét...” harminc év múlva Németország a mezőgazdaság technikai fejlesztésében meghatározó szerepet játszott Európában.36 19
