Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)

2. A magyar mezőgazdaság technikai fejlődését meghatározó gazdaságilag fejlett országok, a magyar mezőgazdaság technikai fejlődésének körülményei - 2.3. Amerika (USA) mezőgazdaságának gépesítése

A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG GÉPESÍTÉSE

már sok üzemben készültek gépek, amelyeket általánosan használtak. John Deere gyára 1858-ban 13 ezer acélekét gyártott.22 McCormick aratógépéből 1850-ben 1000 db-ot adtak el.23 Ugyanők 1882-ben több mint 15 ezer kévekötőt értékesítettek. Kaliforniában az 1880-as években már kombájnnal arattak, amelyet gőztraktor vagy 20-30 ló (öszvér) vontatott. A gabonavetőgépet a polgárháború előtt (1861) már általánosan használták. A mezőgazdasági termelés korszerűsítésében a gépek teljes körű elterjedésében az 1866 és 1886 közötti két évtized volt a legjelentősebb. Hatalmas búzatermelő vidékek - Missisipitől nyugatra, Kansas, Nebraska, később Észak- és Dél-Dakota - ontották az alacsony önköltséggel előállított gabonát, amely főleg vasúton jutott el a Nagy-tavakig, majd az Atlanti-óceánon át Európába. Az 1870-es években ez rengette meg Európa mezőgazdaságát. A terméshozamok ugyan alatta voltak az európai átlagnak (annak 60-80%-a) de a magas fokú gépesítettség és munkaszervezés - az óriási területek 30-60%-kal olcsóbban tették lehetővé 100 kg gabona előállítását - még a magas szállítási költségeket is elviselte. Az óriási terület aratását az Európában is elterjedt McCormick és Hussey aratógépekkel végezték. A cséplést a jellegzetesen amerikai viszonyokra tervezett Pitt-féle szeges cséplőgépekkel oldották meg, amelyből ugyancsak sok ezer darab jutott el Európába.

A gépesítés minőségét illetően, az alkalmazott technika megbízhatóságáról, tartósságáról megoszlik a szakemberek véleménye. Max Eyth német mérnök szerint, aki nemcsak az európai, hanem a tengerentúli mezőgazdaságot is jól ismerte: „...az átlag amerikai nem számol a gépek tartósságával, azt általában 2-3 évre veszi és újabbra, korszerűbbre cseréli.”24 Az Európában elterjedt angol-rendszerű gőzekeszántás csak a cukorrépa-termelő körzetekben pl. Kaliforniában a nagyüzemekben terjedt el. A szántás gépesítésére a traktorok megjelenése után (1910-es évektől) került sor, bár voltak ún. magajáró gőzekék is. (Ilyent láthattak az érdeklődők az 1909-es mezőhegyesi országos szántógép bemutatón is.)25 Az amerikai traktorgyártás már 1901-ben elindult (Hart- Parr).26 Térhódítására jellemző, hogy a híres galántai nemzetközi szántógép-bemutatón (1913) jelen lévő 28 traktor közül 15 db volt amerikai.27 Az első világháború után sorozatban gyártják a Fordson traktorokat.

Az amerikai gépek könnyebbek voltak, mint az angol, illetve német gyártmányúak, anyagukat - kivéve az öntvényeket és a fa alkatrészeket - kivitelüket tekintve s főleg a pontosságot illetően nem versenyezhettek az előbbiekkel. A nagy sorozatok miatt a gépek olcsóbbak, de kevésbé tartósak voltak. Mindez összefüggött azzal a jellegzetes amerikai mentalitással, hogy mindig a korszerűbb, a gyakorlati célnak jobban megfelelő gépeket alkalmazzák. Mindehhez a piaci viszonyok kedvezőbbek voltak, mint Európában.

2. táblázat: A gépesítés szintjét jól szemlélteti egy átlag farm (kb. 60 ha) gépleltára

eke:

3A db

(egy, illetve 2-3 ekefejjel)

borona:

2 db

vető gép:

1-2 db

(sor vagy centrifugál, vagy mindkettő, esetleg kukorica vetőgép)

kévekötő-aratógép:

2 db

kaszálógép:

1 db

lógereblye:

1-2 db

lókapa:

2 db

járványos cséplőgép:

1 db

(vagy gőzgéppel csépeltet)

Forrás: 28. sz. jegyzet

17