Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)
2. A magyar mezőgazdaság technikai fejlődését meghatározó gazdaságilag fejlett országok, a magyar mezőgazdaság technikai fejlődésének körülményei - 2.3. Amerika (USA) mezőgazdaságának gépesítése
Király István Szabolcs megbízható szerkezet fontos szerepet játszott, amelyet a piac az egyre növekvő kínálat mellett is sokra értékelt. Az angolok mindenekelőtt a gőzgép mezőgazdasági célú alkalmazásával lettek a fejlődés úttörői. Vezető szerepük mindaddig megmaradt, amíg a gőzgép pótolhatatlan erőgép volt. A gőzerőt a cséplőgép vezette be a mezőgazdaságba. Ezen a területen az első kísérletet Trevithik végezte (1804), akit a gőzvasűt történetéből ismerünk. Amikor Magyarországon az első járgányós stabil cséplőgépek beépítésre kerültek. Angliában már stabil gőzgépekkel hajtották a cséplőgépeket. Ransome és Sims a liverpooli kiállításon (1840) mutatta be a vontatható (lokomobil) gőzgépét. A gőzgép több szempontból is mérföldkő volt a mezőgazdaság technikai fejlesztésében. Alkalmazása tette lehetővé az egyre növekvő mennyiségű gabona gyors cséplését s egy-menetben piacképes magot szolgáltatott. A gőzgép üzemeltetése jól felkészült szakembert kívánt, vele jelenik meg a gépész a mezőgazdaságban. A gőzgép gyártása a méretpontosságot, az alkalmazott anyag minőségét illetően az eddigieknél magasabb követelményeket támasztott a gépgyártókkal szemben. Ezek a gépek a legkülönbféle természeti és emberi hatásnak voltak kitéve. Az angol gőzgépgyártásban az 1840 és 1870-es évek között — a fémkohászat és a szerszámgépgyártás korszerűsítése, a gőzgép állandó szerkezeti megújulása következtében - jelentős fejlődés következett be. Az angol mezőgazdasági gépeket a szolid kivitel, a megbízhatóság és a tartósság jellemezte. Magyarországon nem volt ritka a 30-40 éves gőzcséplő s az 50 éves gőzeke sem, különösen, ha azok Clayton- Shuttleworth illetve Fowler márkájúak voltak. Az Európában később induló gépgyártás sokat köszönhet az angol elődöknek. 2.3. Amerika (USA) mezőgazdaságának gépesítése Az amerikai (USA) mezőgazdaság gépesítése más körülmények között fejlődött, mint az európai, bár a kezdeti lépéseknél — a 19. század elején - az angol tapasztalatoknak nagy hasznát vették. A szinte minden területen meginduló amerikai kísérletekről - új gépekről az európaiak kevés ismerettel rendelkeztek. A Londoni Világkiállításon (1851) a legnagyobb meglepetést az észak-amerikai mezőgazdasági technika magas színvonala keltette, amely úgy a gépek kivitelében, mint az elképzelések igényes megoldásában is megnyilvánult. A kiállítás azt is jelezte, hogy az Egyesült Államok a talajművelő, a kaszáló és a cséplőgépek építésének sajátos útját járta. Mezőgazdaságának európaitól eltérő jellegét Gustav Fischer igen találóan írta le: „Überfluss an üppigem Land und Mangel an Arbeitskräften” (Termékeny föld és hiányzó munkaerő). Ez ösztönözte a mezőgazdaság gépesítésének egyedülálló és gyors fejlődését.18 Max Eyth tapasztalata szerint a gépek elterjedését segítette az a szellemi környezet is, amely megnyilvánult az iparűzés korlátlan szabadságában, a tekintélyelv hiányában, az emberi jogok érvényesülésében, a felvetődött problémák sokoldalú megoldásában, a dolgok állandó jobbításában, az alkotás örömében, a célszerűség, egyszerűség, a gyakorlati hasznosság keresésében. Végső soron ez a mentalitás adta Amerika életerejét.19 Az 1870-es, 1880-as években, Amerikában járt szakemberek hasonló tapasztalatokról számoltak be.20 A „minden versenyek hazáját” indult megtapasztalni gróf Széchenyi Imre is 1881-ben. Az Amerikai levelek'-ben írja: „Igaz, hogy drága a kézimunka, de hát éppen ezért használnak mindenre gépet, és a kézimunkát sokszor egész a túlzásig megtakarítani igyekeznek.”21 1860 és 1900 között az Egyesült Államokban mintegy 184 millió hektár föld került művelés alá. Ez több mint tízszerese Anglia és Wales együttes területének. 1850 körül 16
