Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)
2. A magyar mezőgazdaság technikai fejlődését meghatározó gazdaságilag fejlett országok, a magyar mezőgazdaság technikai fejlődésének körülményei - 2.2. Miért Anglia a fejlődés bölcsője?
A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG GÉPESÍTÉSE fokozatosan alakultak ki. A mezőgazdasági technikát döntően befolyásoló korabeli ipar fejlettsége élenjáró volt. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a mezőgazdasági üzem eszközeiben, gépeiben 1750 és 1850 közötti időszakban bekövetkezett változást a mezőgazdaság technikai forradalmának nevezzük Angliában.16 A 18. század közepén a legtöbb eszközt, amit a farmokon használtak, vagy a helybeli kovács készítette, vagy az ács illetve a farmer faragta. A 19. század közepén az eszközök és gépek döntő részét már a brit ipar állította elő. Míg a falusi kézműves főként fát és kovácsolt vasat használt, az ipar képes volt új anyagokat és eljárásokat alkalmazni. Pl. az öntöttvas tartóssága és forgácsolásmentes előállíthatósága miatt (az öntvény méretei megfeleltek a mezőgazdaságban megkívánt pontosságnak) hamar pótolta a kovácsoltvasat és a fát. A gyári ekék fokozatosan szorították ki az egyedi gyártmányúakat, a kézi vetést a sorbavető-gépek váltották fel. a növényeket lókapával művelték, a sarlót és a kaszát bonyolult aratógépek váltották fel, a nyomtatást s a kézi cséplést kiszorították a járgányos és gőzcséplőgépek. Az Angol Királyi Mezőgazdasági Társaság (Royal Agricultural Society of England) 1838-as oxfordi állatkiállításán az érdeklődőket meglepte a sokféle és nagyszámú mezőgazdasági eszközök, ekék, kultivátorok, fogasok, hengerek vetőgépek színes kavalkádja. Meglepetéssel szemlélték a vasekéket, a ková- csoltvas-fogú boronákat, az öntöttvasból készült hengereket és mindenek előtt a legbonyolultabb gépeket, a vetőgépeket. Max Eyth szerint ez volt az angol mezőgazdasági eszközök elterjedésének kezdete, de mondhatni a világé is.17 Az oxfordit követő Cambridge-i (1839) s a Liverpool-i (1840) kiállítások azt is bizonyították, hogy a mező- gazdasági eszközök, gépek előállítása kinőtt a falusi kovácsok, mesteremberek köréből s gyári méreteket öltött. A mezőgazdasági gépgyártás rövidesen az angol gépgyártás legjelentősebb ágai közé tartozott s évtizedeken keresztül irigylésre méltó példát mutatott a világ országainak. Ezt erősítette meg az 1851. évi Világkiállítás (Great Exhibition) is. Pussey szerint - aki az angol földművelődésügyi kormányzat megbízásából írt jelentést a londoni Cristall Palast-beli kiállításról - az ott látott gépek igazi áttörést hoztak a mezőgazdaság technikai fejlődésében. Hatalmas érdeklődés mellett - a világ minden kormányát meghívták - itt mutatták be a vontatható, különböző célra használható gőzgépeket (lokomobil). Az amerikai és angol aratógépeket, a korszerű talajművelő eszközöket és cséplőgépeket. A szántóföldi növénytermelés főbb gépeit külön-külön fogjuk elemezni, megemlítve az egyes országok hatását e gépek kialakításában és korszerűsítésében. Anglia (részben Skócia) szerepe e folyamatban szinte mindenütt tetten érhető, így a korszerű ekék kialakításánál (James Small és Robert Ransome), a vetőgépeknél (Jethro Tull, James Cooke, Garrett), az aratógépeknél (Patrick Bell), a gőzcséplőgépeknél (Clayton és Shuttleworth), a gőzekéknél (J. Fowler). A tények mellett - ami Anglia úttörő szerepét illeti a mezőgazdaság gépesítésében - meg kell jegyezni, hogy ott már a 16. századtól vannak írásos nyomok a mezőgazdasági műveletékről, eszközökről, amelyek a századok folyamán egyre gyarapodtak, nem csupán a feltalálók írásai miatt, hanem a szabadalmi bejegyzések s nem utolsó sorban a 18. század második felétől a különböző mezőgazdasági egyesületek jótékony hatása miatt is. Ezek sorából az ekebemutatókat, ekeversenyeket (plough match) emeljük ki, amelyek jelentős szerepet játszottak az ekék korszerűsítésében. Később a versenyeket eszközkiállításokkal, vásárokkal is összekötötték, amelyek rendszeressé váltak. Az angol mezőgazdaság gépesítésének történetét e kiállítások elemzésével is meg lehetne írni. A fejlődés útjára lépő európai országok az angol példát követték. A bemutatók nyomon kisérése a korabeli sajtóból, szakfolyóiratokból (pl. az Arthur Young által szerkesztett: Annals of Agriculture), vagy más forrásokból igen hasznosak a technikatörténész számára, mert látni lehet egy-egy gép szerkezetének változását, korszerűsödését, amelynél a legfontosabb az emberi erő lehető legteljesebb pótlása volt. Ezzel párhuzamosan a súly- és vonóerő csökkentés az egyszerű, de 15
