Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)
1. Bevezetés - 1.2. A mezőgazdasági termelés korszerűsítése
Király István Szabolcs kozásokat, amikor a kézi munkát különféle mechanizmusokkal utánozták, illetve helyettesíteni igyekeztek. Ez a „pillanat” jelenti a gépesítés kezdetét. Az erő helyettesítése évezredes kívánság, mint ahogy a természeti energiák, a víz, a szél felhasználása is. Az állati erő alkalmazása megsokszorozta a teljesítményt és biztosabbá tette a termelést (pl. a járgányoknál). A döntő változást azonban a gőzgép hozta, amely nemcsak technikai értelemben forradalmasította a mezőgazdasági termelést, hanem egy új szakma megjelenéséhez (gépész), s ezzel együtt egy más szemléletmód kialakulásához is vezetett. Alapvetően korszerűsítette a gépgyártást is. A 19. és 20. század fordulóján megjelenő belsőégésű motor, majd az I. világháború után elterjedő villamos motor már a mezőgazdasági termelés más területén is megtalálható (pl. az állattenyésztésnél, feldolgozásnál stb.). E gépeket már a bevezetésük kezdetén megtaláljuk Magyarországon, még ha csak mutatóba rendelte is meg egy-egy uradalom. Ez azt is jelenti, hogy a magyarok fogékonyak voltak az újra, felismerték az új technikában rejlő lehetőségeket. Elterjedésüket azonban 1944-ig mindenekelőtt a tőkehiány, s a rendelkezésre álló, aránylag olcsó munkaerő korlátozta. A szakirodalmi források azt is megerősitik, hogy a technikai fejlesztés különböző területein - a gépgyártás, a szakképzés és a külkereskedelem vonatkozásában - az osztrák, a cseh, a morva, a francia, a németalföldi és a svéd hatással is számolni kell. Hangsúlyozom azonban, hogy ezek az országok is döntően az előző forrásból merítettek. Bizonyítható, hogy a 19. században a technikai fejlődés élvonalát képviselő angol tapasztalatok főleg német és osztrák közvetítéssel jutottak el hazánkba. (A. Thaer, M. Eyth, J. Rezek stb. munkái által.) Míg a fejlett országok mezőgazdaságának technikai színvonala folyamatos emelkedést mutatott, s lehetővé tette a mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának jelentős csökkenését - a terület és munkatermelékenységi mutatók is fokozatosan javultak — addig a magyar fejlődés az I. világháború után megtorpant. Az erőgépek számának alakulása nem csupán mennyiségi összehasonlítást tesz lehetővé, hanem egy technikatörténetileg fontos minőségi változást is szemléltet, s egyben tükrözi Magyarország gazdasági fejletlenségét is. A fejlett országok befolyását jól mutatja a mezőgazdasági gépek külkereskedelmi forgalmazásának alakulása. A behozatal és a kivitel 1883 és 1938-as évek közötti elemzése a magyar mezőgazdasági gépgyártás teljesítményét is bemutatja. 1.2. A mezőgazdasági termelés korszerűsítése A mezőgazdaság technikai fejlődésének kezdeteit ott kell keresnünk, ahol a feudális kötöttségek a leghamarabb felbomlottak. Ez Európában először a Németalföldön és Angliában, majd a 18. század végén Franciaországban is bekövetkezett.1 Anglia nemcsak az ipari forradalom, hanem a mezőgazdasági forradalom bölcsője is. A 19. században példaképe volt a mezőgazdaság általános, s ezen belül a technikai fejlesztésének az Európán kívüli területeken is. A századfordulótól helyét Amerika (USA) foglalta el. Ugyancsak ez időtől számítható Németország hatása, amely a második világháborút követő évtizedekben vezető szerepet játszott a mezőgazdaság gépesítésében Európában.2 A gazdaságtörténészek a gépesítés (kezdetben inkább mechanizáció) fejlődését szívesen korszakolják. Egy-egy korszak kezdetét egy-egy jellegzetes gép, eszköz megjelenéséhez kötik. Ebben a vélemények jelentősen eltérnek. Günther Franz az ekét tekinti az 10
