Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)
1. Bevezetés - 1.3. A mezőgazdaság technikai fejlődésének fokozatai
A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG GÉPESÍTÉSE emberiség legnagyszerűbb találmányának, ugyanakkor az első igazi gép, amely a mező- gazdaságban széleskörűen elterjedt szerinte a szecskavágó és a szelelő (gabonarosta) volt.3 Olga Beaumont és J. W. V. Higgs úgy véli, hogy a vetőgép volt az első gép, amely kiküszöbölte a kézi munkát.4 Hasonlóan vélekedik G. E. Fussel is.5 J. W. Oliver az aratógépet tekintette a legfontosabb felfedezésnek.6 E. Klein a legfontosabb munkaeszköznek az ekét tekinti, amelynek korszerűsítésével kezdődik a mezőgazdaság technikai fejlesztése.7 Max Eyth meggyőződése szerint a cséplőgép volt az első igazi gép, amely a mezőgazdaságban meggyökeresedett. 1.3. A mezőgazdaság technikai fejlődésének fokozatai Günther Franz a hohenheimi intézet professzora és igazgatója (Institut für Landtechnik der Universität Hohenheim) a technika fejlődését három korszakra bontja. Az elsőt a korai mezőgazdaság három találmánya jellemzi, a kerék, az eke és az igá- zás. E hosszú korszak a 18. század végéig tartott, amikor az e században feltalált szecskavágó és szelelő - az első igazi gépek - elterjedtek. A második korszak az iparosodással kezdődött a 18. és 19. századfordulótól, s a 20. század kezdetéig illetve az I. világháborúig tartott. Ezt az időszakot a mezőgazdasági eszközök és gépek tudományos igényű, gyári szintű előállítása jellemezte, kilépve a falusi kovácsok, kézművesek műhelyéből. A fát, mint nyersanyagot a vas és az acél pótolta. A harmadik korszak kezdetét a belsőégésű motor és a villamosság alkalmazása jelentette.8 Berend T. Iván és Szuhay Miklós a nyugat-európai mezőgazdaság technikai fejlődését a növénytermesztéssel, állattenyésztéssel, üzemvitellel párhuzamosan elemzi. Ez a korszakolás plasztikusabban mutatja be a fejlődést.9 (Vö.: az alábbi táblázatot.) 1 1. táblázat: A nyugat-európai mezőgazdaság technikai fejlődése Technológia Gépesítés 1780-1830 Nyomásos gazdálkodásról a váltógazdálkodásra való áttérés, a kapásnövények széleskörű elteijedése, takarmánytermesztés, istállózás. A kézi erő helyettesítése állati vontatású gépekkel: járgányos cséplőgép, szórva- és sorbavetőgép, vaseke, lókapa, kultivátor, állattenyésztés kisgépei - szecska vágó, 1830-1880 Növénynemesítés, műtrágyázás, korszerű istállózás - fajtaváltás, racionális üzemvitel. Fűkasza, aratógép (marokrakó, majd kévekötő), burgonyaszedő, répaszedő, gőzcséplő, gőzeke. 1880-1930 Zöldtrágyázás, vetőmagvizsgálat, növény- védelem, gyümölcs és zöldségtermesztés fejlesztése. Belsőégésű motor, villamosítás, kerekes és lánctalpas traktor, anyagmozgatás gépesítése stb. Forrás: vö.: 9. jegyzet 11
