Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)
1. Bevezetés - 1.1. A téma jelentősége
A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG GÉPESÍTÉSE 1. Bevezetés 1.1. A téma jelentősége Jla valamely haladó gazdaság felszerelésén végigtekintünk, és magunk előtt látjuk a gépek és eszközök hosszú sorát, el sem tudjuk képelni, hogy mind e segítség híján hogyan is tudott a gazda megbirkózni a múltban a talajművelés, vetés, aratás, cséplés, takarmány-előkészítés nagy munkájával. Pedig a múlt század elején ennek a sokféle, „ készület ”-nek még hírét sem hallották — akkoriban a magyar gazda - kicsi, nagy — a faekén, faboronán és fahengeren kívül más gazdasági eszközt nem ismert. Igaz, hogy ehhez képest a munka eredménye is más volt. A gépnélküli állapotból a gépes jelenre való átalakulás majd másfél évszázadon át tartott; azért ily soká, mert a megtett út korántsem volt göröngyöktől mentes, - a géphívők nem csekély küzdelmére volt szükség, míg a „machinák” a részvétlenség és ellenkezés frontját áttörhették." Sevin a magyar mezőgazdaság technikai fejlődését alapvetően befolyásoló Hofherr- Schrantz-Clayton és Shuttleworth Magyar Gépgyári Müvek Részvénytársaság történetét feldolgozó művében, 1944-ben írta le a fenti mondatokat. A gyár neve sejteti, hogy a német és az angol szakembereknek, gépgyáraknak nem kis hatása lehetett a magyar mezőgazdaságra. Az évszázados mezőgazdasági termelésben a 18. század hozott jelentős változásokat, mindenekelőtt az Angliában kibontakozó ipari forradalom hatására. A növekvő népesség az agrártermelés, a piac kibővítését sürgette, először Nyugat-Európában, majd sok évtizeddel később Kelet-Európábán is. A korabeli háborúk is fokozták az agrártermékek iránti keresletet. Mindez a mezőgazdaság fejlődésére komplex módon hatott. A fejlett országok befolyásának kézzel fogható eredménye nem csupán a technikai fejlesztésnek köszönhető. A mai értelemben vett mezőgazdasági-műszaki fejlesztésről az általam meghatározónak tekintett Anglia, Németország és az Amerikai Egyesül Államok esetében ugyan nem beszélhetünk egységesen a 19. század kezdetétől, de arról igen, hogy e fejlődés szellemi előkészítése már a 18. század második felében, illetve annak végén elkezdődött. A cél akkor is:- a munka termelékenységének a fokozása, a profit növelése,- a technikai feltételek javítása,- a terméshozamok növelése,- majd a fejlődés magasabb fokán a minőségjavítása és a választék bővítése volt. E célok elérését segítette a nyomásos gazdálkodás megszüntetése, a tagosítás, a tulajdonviszonyok rendezése, a belterjesebb, intenzívebb gazdálkodás. A termelés hatékonyságának növelését a növénynemesítés, a műtrágyázás, a fajtaváltás, a korszerű istállózás profitnevelő összerendezéséhez a racionális üzemvitel is hozzájárult. Mindebben az alkalmazott munkaeszközöknek, gépeknek s az ezeket üzemeltető szakembereknek meghatározó szerepük volt. Fontosnak tartottam bemutatni azokat a próbál9
