Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)
K. Németh András - Takács Melinda: A középkori Lápafő és temploma
Fiatal Középkoros Régészek IV. KonferenciájánakTanulmánykötete. Szerk.: Varga Máté Kaposvár, 2013 61-82 A középkori Lápafő és temploma K. NÉMETH ANDRÁS -TAKÁCS MELINDA Wosinsky Mór Megyei Múzeum H-7100 Szekszárd, Szent István tér 26., knemethandras@yahoo.co.uk Szegedi Tudományegyetem, Régészeti Tanszék H-6722 Szeged, Egyetem u. 2., mtakacs86@gmail.com K. Németh, A. - Takács, M.: Medieval Lápafő and its church' Abstract: The church of Lápafő can be found on the western border of Tolna County. It was first mentioned in a Medieval document in 1430. The building was excavated in the Calvinist cemetery of present-day Lápafő in 2012. In the first, Romanesque period a church with a semicircular apse was built from stones, bricks and rammed clay layers. In the Late Middle Ages an annex was added to the church. The full length of the building was about 18,8 meters. Keywords: Arpad Dynasty, late Middle Ages, settlement study, history of architecture, cemetery Földrajzi környezet Lápafő község Tolna megye és egyben a pécsi egyházmegye nyugati szélén, Dombóvártól északra helyezkedik el, földrajzilag a Külső-Somogy nevű középtájon (1. kép 1.). Á település az észak-déli irányú Körtvélyesi- patak - újabb nevén Várongi-árok (a második katonai felmérésen: Marosti-víz; keleti ága a kataszteri térképen: Réti-árok) - és a vele párhuzamos Rigói-árok (a második katonai felmérésen: Lápafő Bach, a kataszteri térképen: Berki-árok) összefolyásánál fekszik (1. kép 2.).1 2 A települést a középkorban következetesen Vápafőnek írták, a mai névalak először 1524-ben bukkan fel. Neve a 'sekély talajmélyedés'jelentésű, víznévi használatú 'vápa'és a 'fej, kezdet'jelentésű 'fő'szavak összetételéből alakult ki.3 A helynevek időrendje szempontjából a víznév volt az elsődleges, a település a patakról kaphatta a nevét, a vápa ~ lápa pedig későbbi megfeleltetés lehet.4 A névadó ér mára elenyészett nevének emlékét megőrizte a helyi emlékezet: 1822-ben az akkori lelkész feljegyezte, hogy a hagyomány szerint volt egy régi, szintén Lápafő nevű község,„Lápa nevű értől, mely a réten folydogálf.5 Szentgyörgyi Rudolf szerint létezett egy történeti lupa köznév 'folyóvíz, illetve annak (kisebb völgy vagy bemélyedésszerű) árka'jelentéssel.6 Véleménye szerint a Lápa-patak azonos a pécsi püspökség 1009-es alapítólevelében említett Lupa nevű vízfolyással.7 Történeti adatok A falut 1348-ban említik először, egy szakcsi jobbágy a margitszigeti apácák egyik kazsoki jobbágyának megöléséért kirótt kilenc márka büntetést Vápafőn fizette meg.8 A 15. század elején Vápafői előnevű nemesek tűnnek fel: 1408-ban kazsoki jobbágyok Dada birtokon (ma Igái határában)9 történt hatalmaskodá- si ügyében Vápafői Balázs járt el királyi emberként10 11, 1427-ben pedig Vápafői Jakab fia Balázs részt vett egy várongi iktatáson." A 15. század végén és a 16. század első harmadában a szomszédos Onár (Onárd, Onor, 1 A tanulmány elkészítése idején K. Németh András az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjban (BO/00003/12/2) részesült. A feltárásban részt vettek: Czövek Attila (WMMM), Pap Csilla (Archeosztráda Kft.), Rácz Miklós (MNM-NÖK), Varga Máté (RRM) régészek. Munkánkat támogatta Lápafő Község Önkormányzata és a Lápafői Református Egyházközség. A geodéziai felmérést a Meridián Mérnöki Iroda Kft., a robothelikopteres dokumentálást a Pazirik Informatikai Kft. terítésmentesen végezte. Önkéntes munkával segített Bánó József (Várong), Hajós Károly és Takács Gábor (Dombóvár). Az angol nyelvű fordítás Kulcsár Valéria munkája. Segítségüket köszönjük, hasonlóképpen lektorunk, Vándor László munkáját is. 2 http://www.archivportal.arcanum.hu/kataszter/; http://archivportal.arcanum.hu/maps/html/katfelm2b_google.html [a megtekintés időpontja: 2013. január 30.] 3 Kiss 1998. II. 14. 4 Szentgyörgyi 2012. 20. 5 Veszprémi Fejes 1900. 5. 6 Szentgyörgyi 2012. 32. 7 Szentgyörgyi 2012. 24-25. 8 AO V. 224-225. 112. sz. Regesztája: Borsa 1997. 40. 204. sz. 9 K. Németh 2011. 79. 10 DL 9428. Regesztája, a név említése nélkül: ZsO II/2. 6191. sz. 11 MNL Tolna Megyei Levéltára XIV/6. Kämmerer Ernő hagyatéka, adatfeltáró cédulák. Kämmerer Ernő a DL-jelzet megadása nélkül, 1427. jún. 8-i keltezéssel jegyezte ki az oklevelet. A Középkori Magyarország Levéltári Forrásainak Adattára (http://mol. arcanum.hu/dldf/opt/a110505htm?v=pdf&a=start) e keltezéssel négy oklevelet ismer, de közülük egyik sem azonos vele.
