Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)

K. Németh András - Takács Melinda: A középkori Lápafő és temploma

62

K. NÉMETH ANDRÁS -TAKÁCS MELINDA

| 500 ft I2ÖO1T1"

J1

7. kép: Lápafő elhelyezkedése Tolna megyében; helyszínvázlat Lápafőről

Unár; ma Szakcs határa)'2 faluból származó nemesek is birtokrészt szereztek a faluban: 1484-ben egy gerézdi (ma Somogyacsa-Gerézdpuszta)'3 hatalmaskodási ügy kapcsán Lápafői Honori Miklós (Nicolao Honori de Wapafew) királyi ember volt.12 13 14 1524-ban néhai Onori László özvegyének lápafői jobbágya, Tót Balázs egy szili (ma Somogyszil) iktatáson volt jelen'5, 1534-ben Vápafői Onori László özvegye, Ilona asszony Székesfehérvárott a falakon belül a Biró (Polgár) utcában házat adott a zsámbéki remetéknek.16 Az 1542-es rovásadó-össze- írás szerint a falu összesen 11 portából állt, Kalauz Péternek 4, Palatics Jánosnak-a későbbi szigetvári kapitánynak - 7 portája volt, utóbbiak Nagy Gálnak voltak kiutalva; a béresek 8 dénárt fizettek.'7 Az 1550-es évek elején Morgai János tűnik fel részbirtokosként: 1550-ben itteni birtokát elfoglalta és 100 forint kárt okozott Dersffy Farkas (1553-ban és 1554-ben szigeti kapitány), Orczi János és Kisbatthyányi László.18 1552-ben Lápafői Morgai János a közeli Szilen és Szanácson királyi emberként szerepelt.19 20 21

Érdekes, hogy a templom nem szerepel a pápai tizedjegyzékben, bár szomszédosai közül egyházas helykénttűnik fel Merse, Onárd és Várong is.2J A templomot csupán egyetlen középkori forrás említi: 1430-ban Szakcsi Szűcs Mihály fia János, a vápafői Szűz Mária-plébániatemplom rector-a, pécsi egyházmegyei acolytus felszentelését kérte Rómából; kérését egy hét múlva megismételte.2' A település középkori objektumai közül csak a templomot ismerjük, de legalább egy középkori vízimalom létét is feltételezhetjük. A Pesty Frigyes-féle összeírás szerint: „Malomuti szántó földek és rétek ez utóbbin van egy vizes malom - a' határban több malom helyek láthatók - ezek szinte a' Lápa nevű folyónak a' törők hadjárat alkalmávali el fojtásával lettek meg semísitve."22 A középkori malom bizonyára az első katonai felmérésen is ábrázolt helyen, a Várongi-árok nyugati felén, a falu déli részével szemben működhetett. Kérdéses, hogy a Vápafői, illetve Vápafői Onári család rendelkezett-e a faluban kúriával.

12 K. Németh 2011. 149-150.

13 K. Németh 2011. 143.

14 DL 200554. Az oklevél jelzetének felleléséért Horváth Richárdnak mondunk köszönetét.

15 DL 23911.

16 DAP 3. 303-304.

17 MNL E 158 Conscriptiones portarum. XLIII/b. Nr. 44. Föl. 528.

18 Zalavári konvent levéltára 428.

19 Zalavári konvent levéltára 95. A zalavári okleveleket Bilkei Irén juttatta el hozzánk, segítségét köszönjük.

20 MonVat 1/1.262-263., 276-277., 298-299.

21 Lukcsics 1931-1938. 1351., 1355. sz.

22 Gaál - Kőhegyi 1977. III. 322.