Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)

Rácz Tibor Ákos: Társadalmi különbségek a Magyar Királyság központi területeinek 10-14. századi falusias településein

TÁRSADALMI KÜLÖNBSÉGEK A MAGYAR KIRÁLYSÁG KÖZPONTI TERÜLETEINEK

10-14. SZÁZADI FALUSIAS TELEPÜLÉSEIN

47

3. kép: Dabas középkori falujának központi magja. A földbe mélyített építmények körülveszik a lelőhely legnagyobb és leggazdagabb építményét (223. objektum)

dás. Megindul a jogilag egységes jobbágyság kialakulása is és mindez elősegíti a telkek rögzülését, a települések stabilizálódását.31 Az agrártechnikai fejlődéssel és társadalmi átalakulással párhuzamosan, a 13. században egy másik lényeges folyamat is lejátszódik: ugrásszerűen megnő a templomok száma és a rögzülő települések hálózata stabil plébániahálózattal egészül ki. A templom lesz a szabályos szerkezetű falu központi építménye, a település magja. Ugyanezt a központosuló folyamatot gyorsítja az egyre erősebb kézművesipari szakosodás, a piacra termelés. Valószínűleg nem tudjuk feltárni azon tényezők összességét, melyek létrehoztak egy-egy települést és determinálták fejlődését. A gazdasági termelői rendszer, a természetföldrajzi adottságok, a meglévő település- és úthálózat voltak talán a legfontosabb formáló erők.32 Az egyes értékelések során azonban érdemes tekintetbe venni a templom pozícióját és korát, valamint a társadalmi hierarchia lehetséges nyomait is. Mindezek mellett létezhettek olyan egyéni preferenciák, mint például egy földbirtokos telepítési szempontjai, melyekről részletesebb tájékoztatást nem adhatnak a forrásaink.

A 14. század előtti magyar társadalom változásait nem, vagy alig tudjuk megragadni a települések régészeti hagyatékában, pedig az 1000. év körül egy teljesen új rend született. Szent István király megkoronázása alapvető változásokat indított el: a közösségi birtoklás visszaszorult a magántulajdon javára, a mezőgazdaság egyre nagyobb hangsúlyt kapott az állattenyésztéshez képest, és a szabad közösségeket lassan felváltották az alávetett csoportok. Joggal vethetjük fel a kérdést: miért nem találjuk az Árpád-kori társadalmi tagozódás régészeti emlékeit? A jelenségre több lehetséges magyarázat is felmerül:

31 Belényesy I960., Maksay 1978. 89-91., Laszlovszky 1999., Szűcs 1981. 31-32.

32 Szabó 1969. 121-126.