Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)
Rácz Tibor Ákos: Társadalmi különbségek a Magyar Királyság központi területeinek 10-14. századi falusias településein
44 RÁCZTIBOR ÁKOS A vizsgált több száz éves perióduson belül Magyarország teljes területéről is csak szórványos adataink vannak a társadalmi elit jelenlétére falusias településeken. Wolf Mária a borsodi földvárban feltárt 10. századi településen azonosított egy kőalapozású építményt, feltehetően a közösség vezetőjének lakhelyét.11 Miklós Zsuzsa a Tura-Szentgyörgyparti 12. század végi - 13. század eleji, kétosztatú téglaépületet a falu birtokosának lakhelyeként értelmezte.11 12 Méri István szintén valószínűnek tartotta, hogy a kardoskúti, a 13. század első felében használt téglaépület a falu vezetőjének lakhelye volt.13 A Nagyvázsony melletti Csepelyen a 13. századi plébániatemplom romjai mellett egy többször átépített nemesi udvarházat és egy hozzá tartozó, gazdasági rendeltetésű objektumot tártak fel.14 Tolna megyei régészeti terepbejárások során, az elpusztult középkori templomok közvetlen környezetében több helyen is (Gyapán, Anyán, Györkén) azonosítani lehetett egy további kő- vagy téglaépületet is, feltehetőleg a falu plébániáját, vagy nemesi kúriát.15 A gyapai lakóépület a templomdombtól 20 méterre, egy másik kiemelkedésen helyezkedett el, az építési törmelék közt szemeskály- ha-töredékeket találtak.16 A hidasi Kirchhofáckeren a két elkülönülő törmelékes folt egyikén könyvveretet találtak.17 Feltárások híján ezeknek az építményeknek a datálása sajnos bizonytalan. Terepbejárási adatok alapján az őcsényi pusztatemplom déli szomszédságában helyezkedett el a falu legrangosabb épülete kályhaszem töredékekkel és osztrák import kerámiával.18 Harc-Janyapusztán egy gótikus templomot és tőle nyugatra egy nagyobb kiterjedésű, négyzet alakú épületegyüttest sikerült azonosítani légifotózás segítségével; mindkét épület ugyanazon a kiemelkedésen állt.19 Az utóbbi példák már a késő középkor időszakába vezetnek, de jól mutatják, hogy a templomok közelsége milyen fontos szerepet játszott a legelőkelőbb laikus és egyházi építmények pozicionálásában. Érdemes megvizsgálni közelebbről a plébániatemplomok, a településszerkezet és a társadalmi hierarchia összefüggéseit. A plébániatemplomok helye és szerepe a középkori faluszerkezetben Középkori településeken a templomépület, legyen az kőből, vagy fából, már a legkorábbi időkben kiemelkedett megjelenésével a környező épületek közül. Általában dombra épült, központi szerepét már a helykiválasztással hangsúlyozták. A lakóépítményekhez képest jóval időt állóbb létesítmény, kifejezi a helyi közösség, vagy nemes úr gazdasági és demográfiai erejét. Közösségi teret formáz, hozzá kapcsolódik a vallásos gyakorlat. A templom körüli temető a közösség kontinuitását fejezi ki. A középkori településtörténet, településhálózat kutatásában az egyházi szervezet elemeinek, különösen a templomos helyek azonosítása mindig fontos szerepet játszott. A történeti monográfiák az írott források, vagy újkori térképi ábrázolások maximális kiaknázására törekedtek.20 Az egyre bővülő régészeti forrásbázis interpretálása új szempontokat és eredményeket hozott. Az esetenként írott forrásokban is említett, elpusztult települések gyakran szintén elpusztult, de romjaiban, vagy felszíni maradványaikban kutatható templomaik révén meglehetősen jól azonosíthatók. Az egyházi topográfia külön témájává vált a középkori régészetnek; kisebb-nagyobb tájegységek középkori településtörténetének rekonstruálásához az egyházas helyek feltérképezése kiindulópontul szolgálhat.21 A mai Pest területének kora Árpád-kori településhálózatát elsősorban a korabeli templomos helyek összegyűjtésével rekonstruálta Irásné Melis Katalin.22 Egyes régiókban, így például Pest megyében, a középkori templomok régészeti kutatása egykori települések létére, a településhálózatra vonatkozóan is olyan új adatokat szolgáltatott, amelyek az írott forrásokból megrajzolható képhez képest jóval részletesebb rekonstruálást tettek lehetővé.23 A középkori úthálózat feltérképezéséhez a középkori templomok szintén segítséget nyújtanak, mert a középkori nyomvonalak igen nagymértékben igazodtak a templomokhoz.24 A templomok szükségszerűen jól megközelíthetőek kellett legyenek, hogy alapvető funkciójukat elláthassák. Nem ritkán a templomok közvetlen környezetében tartották a heti vásárokat, és az esetek legnagyobb többségében itt helyezkedett el a plébános háza, mely szintén az egyház tulajdonában állt. 11 Wolf 1987-1989. 429. 12 Miklós 1991.440. 13 Méri 1964. 27. 14 Kovalovszki 1969. 15 K. Németh 2011.37-39. 16 RégKut 2002. 221. 17 RégKut 2008. 151. 18 Miklós 2002. 34. 19 Miklós 2002. 34-35. 20 Szabó 1969., Maksay 1971. 21 K. Németh 2010., Rosta 2004. 22 Irásné 1975. 23 Tari 1995. 144. 24 Stibrányi 2008.
