Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)
Nagy Balázs - Tóth Zsolt: 16. századi pénzlelet Pécsről
254 NAGY BALÁZS - TÓTH ZSOLT A tallérokat és a garasokat a Német-római Birodalom és a Habsburg Birodalom területén bocsátották ki. A legkorábbi tallért 1543-ban, a legkésőbbit 1548-ban verték. Pécset 1543-ban foglalják el a törökök, a város ettől kezdve az Oszmán Birodalom részét képezte. Az elfoglalt területek pénzforgalmának összetételében nagyobb szerepet kaphattak a már korábban is felbukkanó oszmán pénzek.8 Érdekes, hogy a legkorábbi tallér kibocsátási éve egybeesik Pécs elfoglalásával, illetve az is, hogy a többi mind későbbi veret. Pécs nyugati irányú kereskedelme az írott források alapján 1543 után is működött, amit a tallérok jelenléte is igazol.9 A magyarországi pénzforgalomban az 1530-as években jelentek meg az első tallérok. Ehhez képest a Dél-Dunántúlról ismert tallérokat tartalmazó pénzleletek záródását figyelembe véve a legkorábbi vereteket 1540-ben bocsátották ki.10 K.2013.315.978.366 K.2013.315.978.367 Dav. 9365 K.2013.315.978.368 K.2013.315.978.369 K.2013.315.978.370 K.2013.315.978.371 K.2013.315.978.364 K.2013.315.978.365 K.2013.315.978.200 ME 745.1; C3-58; H-953 K.2013.315.978.264 Resch 43; H-23 K.2013.315.978.295 5. kép: Tallérok, garasok és dénárok a pécsi leletből 8 A hódítást követően kialakult pénzforgalmat az érem- és kincsleletek, valamint az ásatások anyagain keresztül behatóbban vizsgálhatjuk. Lásd: Gyöngyössy 2004. 27-32. A települések anyagain keresztül nyert képet minden esetben a régészeti kutatás módszereinek alapossága határozza meg. A 21. század előtti ásatásokon sajnos nem mindig volt lehetőség a fém- és éremanyagok szisztematikus összegyűjtésére, ami a kiértékelések során torzult képet adott a kutatók számára. Ebből adódóan nagyon fontosnak tartjuk, hogy a vizsgálatok során a kutatás módszereit alapul véve és azt ismertetve vonjuk le a megfelelő következtetéseket. Ellenkező esetben az eredmények félrevezetőek lehetnek. Így az ásatásokon előkerült numizmatikai statisztikául szolgáló pénzanyagban az oszmán pénzek hiányát főként a fentiekben említett régészeti módszerekben is kereshetjük. 9 Varga 2009. 44-45. 10 V. Székely 1999. 315-316.
