Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)
Molnár István - Sipos Carmen: A középkori talajvíz-szint változására utaló jelek a balatonlellei-rádpusztai Árpád-kori telepen
20 MOLNÁR ISTVÁN - SIPOS CARMEN tölcsér alakú, mocsaras öböl, amely majd négy kilométer széles a torkolati részén, dél felé fokozatosan keskenye- dik. A 67-es elkerülő út ezen a szakaszon a pataktól keletre fut, a települést nyugatról kerüli el (2. kép). A kiváló megtelepedést nyújtó berekparton végig lelőhelyek sora húzódik. Rádpuszta település déli részétől északra haladva közel két kilométer hosszan folyamatosan régészeti objektumok kerültek felszínre. A terület négy lelőhelyre lett osztva. Ezek közül a két északi (67/2. Balatonlelle-Rádi út mellett és 67/3. Balatonlelle-Rádi-domb) feltárásakor nem kerültek elő középkori objektumok.3 Ezek a mai Rádpuszta település mellett található 67/4. Balatonlelle- Rádpuszta-Temetőalja-dűlő lelőhely közepétől jelennek meg, majd a legdélebbi lelőhelyen - 67/5. Balatonlelle- Rádpuszta-Romtemplom mellett - a középkori templomrom közelében is folytatódnak (3. kép). 2. kép: Légifotó a lelőhelyről Az említett tanulmányunkban a lelőhelyhez kapcsolódó írott forrásokat is igyekeztünk bemutatni. Röviden most csak annyit szükséges elmondani, hogy a település neve a Rád nemzetségre utal. A Rád nemzetség Vecelin és a fia Rád leszármazottait jelenti, akik Somogybán, a legyőzött Koppány területén kaptak birtokokat. A korai időszakból - 1131-1141 közötti időszaktól kezdődően - több, a pannonhalmi apátság javára tett, szőlőművelésre utaló adományról maradtak fenn adatok. Az 1237-40-es Albeus-féle összeírás alapján tudjuk, hogy 10 ház szőlőművese, 1 jobbágya volt Rádon az apátságnak. A templom és a település is megérte a török kort - az 1573-75-ös török összeírásokban még szerepelt -, de később elnéptelenedik, csak majorság lesz a falu helyén a visszahódítás után.4 Ha nem is teljes biztonsággal, de egy fontos történelmi esemény is a településhez kapcsolható. Az Imre király és öccse, a későbbi II. András közötti testvérháború egyik csatája 1199-ben Rádon zajlott. A harc Imre győzelmével ért véget. A több Rád nevű helység közül a kutatás leginkább ide, a Somogy megyei Rádra lokalizálja a csata helyét.5 Tudjuk, hogy Rád a 12. század végén a hadiút mellett feküdt, amely Szemesen, Gamáson és Marcalin át futott.6 Egy másik, Rádot is érintő út kelet felé, Teleki, Ozora és Simontornya irányába vezetett. Rádtól nyugatra a berken átkelve a Balaton déli partján folytatódott az út, amely az északi partra átjutást biztosító átkelőt is érintett.7 3 Honti et al. 2006. 46-49. 4 A templomromnál 1959-ben Éry István régészeti feltárást végzett, ekkor a rom állagmegóvása is megtörtént. A feltárás eredményeit bemutató munkájában az írott forrásokat is összegyűjtötte. Éri 1967. 189-190. 5 Kristó 2003. 130., Kristó 2006. 197. 6 Glaser 1932. 1-2. 7 Glaser 1929.266., 270.
