Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)
Véninger Péter: Két középkori kályhacsempe fekete mázának meglepő anyagvizsgálati eredménye, és ennek magyarázata
174 VÉNINGER PÉTER A két kályhacsempe a 15. század végére keltezhető1, és az eddigi ismereteink alapján a fekete színű mázak Itáliában jelennek meg a 16. században. Amennyiben a kályhacsempéken szándékosan létrehozott fekete mázat találunk, akkor ez jelentős. A csempék vizsgálata egy egyszerű kérdéssel indult, és szinte rutin vizsgálatnak lehetett tekinteni. Ám igen szokatlan mérési eredményeket kaptunk. Talán ennek fényében érdemes átgondolni néhány rutinszerűen bevett eljárást a kerámiák szemrevételezésével kapcsolatban. Csempék szemrevételezése Alaposabb szemrevételezés során néhány olyan apró részletet lehetett megfigyelni, ami kissé szokatlannak számít. A madár címeres csempe (1. sz. csempe, később 3. minta) fekete máza bizonyos szögben tartva fémesen csillog. Más szögből nézve fekete. Mivel a madár színe zöld, a háttér fekete, ez elvileg a tudatos fekete szín felé billenti a mérleget. Mivel a fekete színű máz meglehetősen ritka, ezért fontosnak érzem, hogy a kerámiák színezésével kapcsolatos tudnivalókat (amelyek nagy része közismert) röviden összefoglaljam. Ezek megértése után könnyebb megérteni, hogy miért szokatlan ennek a csempének a máza. A rozettás csempe (2. sz. csempe, később 5. minta) máza nem túl fényes. Ennek oka lehet károsodás (üvegkorrózió) is. Okozhatja az is, ha égetés közben a máz felületére egy kevés hamu ég. Akkor kerül égetés közben hamu a mázra, ha túl nagy a kemencében a huzat. Kerámiák színezőanyagai Kerámiákat kétféle festéktípussal szokás színezni: engóbokkal és mázakkal. Az engóbokat megfogalmazhatjuk agyag kötőanyagú festékként. A mázakat, pedig üveg kötőanyagúnak. (Természetesen a kemencében a magas hőmérséklet hatására megolvadt máz üveges fázisa válik kötőanyaggá.) Önként adódik a kérdés, hogy vajon miért használnak kerámiában kétféle festéktípust is? Ha alaposabban megnézzük, hogy a 15. században (és nagyjából a 19. századig tartó időszakban) milyen színeket lehet előállítani engóbokkal és mázakkal, akkor kiderül, hogy engóbokkal a fehér, sárga, vörös, barna és nagyon ritkán zöldes, esetleg fekete színek állíthatóak elő. A mázakkal szinte minden szín előállítható1 2, de a piros és vörös színek nem.3 (Vigyázni kell a szakirodalomban szereplő leírásokkal, mert az ilyen korban készült edényeknél gyakran tévesen máznak írják le a vörös színű engóbokat! Ennek oka, hogy a vörös engób és a felette levő átlátszó színtelen máz együtt valóban tűnhet vörös színű máznak.) Megállapíthatjuk, hogy egyik festéktípus sem alkalmas önmagában arra, hogy az összes szükséges színt létrehozzunk velük.4 Szerencsés módon, az egyik hiányosságát pótolja a másik. Ez a magyarázata annak, hogy igen gyakran engóbot és mázat is használnak a fazekasok egy tárgyon. Ezért színenként, egyesével kell megvizsgálni a díszítést a tárgyak leírásánál. Közismert példák a „metélt mázas"és „folyatott engóbos" (téves, de gyakori nevén „folyatott mázas")5 kerámia néven ismert típusok. Szintén ezt a logikát követik a magyar népi kerámiák készítése. Sőt, az elvileg tisztán csak mázakat használható olasz reneszánsz majolikák között is előfordul, hogy bizonyos színeket engóbokkal hoznak létre mázak helyett.6 Az égetés hatása a színre Az engóbokon és a mázakon kívül egy másik lehetőség, amikor a kerámiák színét befolyásolni tudjuk, ez pedig maga az égetés. A tüzelés technológiájától függően ugyanazt az agyagot a fazekas vörösre, sárgára, barnára, szürkére vagy feketére tudja égetni. Minden „cserépszín" más és más kémiai és fizikai folyamat eredményeként jön létre. A feketére égetett kerámiák a régészetben és néprajzban közismertek. Az azonban már kevésbé ismert, hogy a kerámiamáz hogyan viselkedik a vörös égetéstől eltérő égetéseknél. Az is ismert, hogy egy mázat színező anyag más színű lesz oxidáló és redukáló égetésnél.7 1 A régészeti adatokat Eleki Nándor bocsátotta rendelkezésemre, ezt ezúton is szeretném megköszönni. 2 Jakó 1934. „... vannak színek, mint pl. törökkék, cseresznyepiros, lila stb. színek egyszerű ólmos mázakkal nem állíthatóak elő. ” 3 A piros mázak Magyarországon csak az 1930-as évek végén terjedtek el. 4 Természetesen ez csak a történeti kerámiaanyagra vonatkozik. Ma már mindenféle színt elő lehet állítani. 5 Ennél a kerámiatípusnál valójában engóbot folyat a fazekas. A folyatott mázas kerámia név sajnos félrevezető. 6 A „testszínt” engóbbal festették. Mivel az engób égetés után matt, ezért átlátszó színtelen máz (coperta) kell fölé. 7 Pl. a rézzel színezett máz vörös (oxidáló) égetésnél zöld, de szürke (redukáló) égetésnél vörös lesz.
