Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)
Véninger Péter: Két középkori kályhacsempe fekete mázának meglepő anyagvizsgálati eredménye, és ennek magyarázata
KÉT KÖZÉPKORI KÁLYHACSEMPE FEKETE MÁZÁNAK MEGLEPŐ ANYAGVIZSGÁLATI 175 EREDMÉNYE, ÉS ENNEK MAGYARÁZATA A mázas kerámiáknál szinte kivétel nélkül csak vörös égetésre való mázakkal találkozunk. Eltérő égetésnél a mázak gyakran különböző hibákat okoznak.8 A fekete mázas kályhacsempéknél elvileg tudatos színezés eredményét is láthatjuk. De ugyanígy lehetséges, hogy egy égetés közben elkövetett hiba következményét látjuk. A középkorban és kora újkorban kerámiamázak színezésére használt anyagok száma nem túl nagy. Sajnos pont emiatt nem tehetjük meg azt, hogy mázat készítünk az első fekete színű anyaggal, amit találunk. A jó színezőanyagnak el kell viselnie közel 1000 fokot anélkül, hogy elbomlana, reagálna a mázzal (ami egyébként igen erős oldószernek tekinthető, hiszen a cserép felső rétegét is oldja). Ráadásul a színét is meg kell tartania. Közismert az a néhány színezőanyag, ami a régészeti leletként előkerülő kerámiák mázaiban gyakran előfordul9. Ezeknél könnyen megfigyelhető, hogy nagyjából egy anyag egyféle színért felelős. És fordítva: egy színt valószínűleg egy színezőanyag okoz. Ezért a mázas kerámiák leírásánál rendszerint azt szokás követni, hogy anyagvizsgálat nélkül, csupán szemrevételezésre alapozva nevezzük meg a mázakat színező anyagokat.10 Ezt a logikát követve meg kéne nevezni azt az egy olyan anyagot, ami feketére színez. De ilyen anyagot nem ismertek ekkor.11 A következőkben ismertetem az elvileg lehetséges megoldásokat. Mázakban fekete színt létrehozó anyagok12 Sötét színű lesz egy átlátszó máz, ha viszonylag sok mangán vagy sok kobalt van a mázban. Vörös cserépen közvetlenül az ilyen átlátszó, sötét színű máz feketének hat.13 Ez azonban viszonylag hamar megkülönböztethető a valóban fekete mázaktól. Ha a kályhacsempéken levő fekete máz tudatos színezés eredménye, akkor csak néhány lehetőséggel számolhatunk. Az első az, ami szinte az összes eddig ismert fekete kerámiára jellemző. Fekete máz több sötét szín keverékével A fekete mázak a 16. századtól máig leggyakrabban a következő színezőanyagokat tartalmazzák: mangán, kobalt és vas, esetleg még mellette réz14 is. A különböző anyagok eltérő mértékben színeznek, így mindegyikből más és más mennyiséget kell a mázba kevernünk, hogy valódi feketét kapjunk. Legkevesebb a kobaltból kell, mert ez nagyon erős színezőanyag. A kobalt kis mennyisége miatt (fél % alatti) az anyagvizsgálatoknál a kobaltra kiemelten kell figyelni. Ha kivilágosítanánk a fekete mázakat, akkor gyakran kiderülne, hogy a fekete szín valójában sötétbarna, vagy piszkos kék szín.15 Ha a fekete máz elterjedt lenne, ilyen módon meg lehetne különböztetni egymástól a különböző recepteket használó műhelyeket. De sajnos a fekete máz ritka. Fekete vas-oxidok Wüstit (FeO) és a magnetit (Fe304). A fekete vas-oxidok kerámiában csak redukciós atmoszférában stabilak. Vörös (oxidáló) égetésnél a fekete vas-oxiddal készített máz okkersárga lesz. Kerámiamázak színezésére nem használatosak közvetlenül, de redukáló atmoszféra esetén ezek egyike vagy mindkettő keletkezhet mázban.16 Magasabb hőmérsékleten (1000 C° felett) könnyebben marad stabil. Fazekasárun (1000 C° alatt égetett kerámián) nem valószínű a felbukkanása. A két fekete vas-oxid ismertetése után fontos, bár látszólag kitérő a vörös vas-oxid szerepe a mázakban: 8 Sárga égetést biztosan, és valószínűleg a barna égetést is jól bírják ezek a mázak. A színük nem változik, de a szürke és fekete égetésnél tönkremennek, és szürkévé válnak. 9 Ezek a közismert mázakat színező ionok a következők: fehér: ón, sárga: antimon, okker színű: vas, barna: mangán, zöld: réz, kék: kobalt. A színező ionok miatt szokás egy-egy színezőanyagra csak az adott fém nevével (pl. mangán) utalni. Néha pedig a felhasznált alapanyag teljes nevét (pl. mangán-oxid) használjuk. Természetesen egy fém, és annak oxidja két különböző anyag. De kerámiában gyakran helyettesítik egymást szövegben. Ezért szokás a konkrét anyag pontos megnevezése helyett röviden csak a „lényeges részt” említeni. A klasszikus színezőanyagokat és egyéb alapanyagokat hagyományosan oxidnak tekintjük. Ha nem azok, akkor pedig oxidokra szokás „átszámolni” a receptekben. 10 Ez olcsó és gyors eljárás, de ennek „köszönhetően” nem tudjuk, hogy a modernnek tartott króm mikor jelenik meg, mert mindenki réznek gondolja. Ezen kívül azt sem tudjuk, hogy az igen drága ón pótlására mikor és milyen anyagokkal próbálkoztak. A két- vagy több színezőanyagból kevert színek szintén nem ismertek. 11 Modern színezőanyagok között van, ami feketére színez, de ezeket akkor még nem ismerték. Ma csak a porcelánfestészetben használják gyakran, mert nagyon drágák. 12 Azokat kell figyelembe vennünk, amelyek régi kerámiákban előfordulhatnak. Ezért nem tárgyalom a modern mázakban használt anyagokat, mint pl. az irídium, vagy az uránnal redukciós égetéssel előállított fekete. 13 Elég sok példát lehet látni ennek kihasználására Az egyik leginkább jellegzetes a magyar népi kerámia butelláin. A jelenség leírása pl. Jakó 1934. 135. 14 Modern mázakban a rezet helyettesítheti króm. Jakó 1934. 1,5 rész Co, 8 rész Mn, 2 r Cr. 15 Az Örley fekete máz oxidjainak aránya a következő: 1 rész Mn, 2 rész Co, 8 rész Fe. Ez az arány megbízható. 15 Kozma 1998.100.
