Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)
Szalai Emese: Keleti import áru a török kori Gyuláról
KELETI IMPORT ÁRU A TÖRÖK KORI GYULÁRÓL 163 elhelyezett hitelesítő császárjegy támpontot adhat a készítés idejének meghatározásához59, ez azonban az olcsóbb darabokról hiányzik60, és sajnos a gyulai darabok esetében sem vizsgálható. Összességében annyit állapíthatunk meg biztosan, hogy a Gyulán előkerült darabok a 16. század végétől a 17. század első feléig datálhatóak. Perzsa fajansz A kínai porcelánedények másolataként kialakult kerámiatípus jellemzője a fehér agyagból készülő, viszonylag vékony fal és a máz alatti kobaltkék festés. A kék színt helyi eredetű festékanyaggal érték el, így színe némiképp eltér az eredeti darabokétól.61 A kínai minták vörös és barna színét nem tudták előállítani, ezért a fehér anyagot ún. bólusz-vörös színű földfestékkel vonták be, majd az edény színtelen mázat kapott, és így égették ki még egyszer. A rosszabb minőségű edények esetében a felületen irizáló réteg alakult ki.62 Motívumkincsük az eredeti kínai minták utánzásával jött létre, aljukon hitelesítő jegy helyett gyakran szerepel valamilyen elnagyolt folt vagy geometrikus minta.63 Ez a típus a mindennapi használatban nagyon elterjedt volt, elsősorban tea, kávé vagy bor fogyasztására szolgált. A legújabb kutatások szerint nem zárható ki, hogy kínai mintára készülő kávéscsészék Iznikben is készültek - ez magyarázatot adna magyarországi megjelenésükre is.64 Gyulán négy edény töredékei kerültek elő, az összes csészéhez tartozó darab. A legjelentősebb egy nagyobb méretű aljtöredék, melyet kívül piros foltok és a talpkarimán futó kék vonalak, belül piros színű rozetta és kék csík díszít. Az edény igen rossz megtartású, puha fajanszból készülhetett - erre utal sárga színe is (4. tábla 1.). Az edény egy ritka 15. századi kínai típus 17. századi utánzata lehet.65 Szinte tökéletes párhuzama került elő H. Gyürky Katalin ásatásaiból a budaiTáncsics Mihály u. 7. szám alól66, de hasonló darab a palotából is ismert.67 Egy kisebb csésze aljtöredékét belül virágmotívum díszíti, külső oldalán kínai császárjegyet imitáló geometrikus minta látható. Anyaga az előzőhöz képest jobb minőségű, keményebb fajansz (4. tábla 2.). Ugyanilyen mintázatú töredék ismert Egerből - a két darabon még a hitelesítő jegyet imitáló minta is megegyezik.68 Á harmadik aljtöredék felületét erősen irizáló réteg fedi. Belső oldala díszítetlen, külsején kék festésű, kivehetetlen (talán növényi?) motívum látható. Anyaga az előzőhöz hasonlóan kemény fajansz (4. tábla 3.). Az utolsó darab kívül piros színű kínai csoportot utánzó csésze, belső oldalán kék festéssel (4. tábla 4.). Ehhez a csoporthoz tartozó leletek kerültek elő a budai palota feltárása során is.69 A perzsa csészék Budára már a török kor előtt eljutottak, de szélesebb körben a hódoltság időszakában terjedtek el.70 Az eddigi kutatások alapján a 17. században a kínai porcelánok mellett igen gyakori árucikknek számítottak. Az írásos forrásokban a 17. század elején megjelenő findzsa megnevezés nem csak a porcelánra, hanem perzsa árura is vonatkozhat, időnként pedig a forrás kifejezetten különbséget tesz findzsa és porcelán között.71 Keltezésük a török koron belül igen nehézkes - ezt egyrészt az anyag alacsony feldolgozottsági szintje okozza, másrészt pedig a tárgyak jellege. Ha fel is ismerhető a kínai előkép, nem tudjuk, hogy a másolás menynyivel később történt meg.72 Mivel a gyulai perzsa darabok kevert rétegből, illetve szórványként kerültek elő, ezek datálása sem pontosítható a 17. századon belül. Összegzés A luxuscikknek számító import áru megjelenése Gyula szandzsákközpontként betöltött kiemelkedő szerepét jelzi. Az előkerült darabok jól illeszkednek a kutatások során eddig kialakult képbe: a 16. század második felének luxus árucikke az izniki fajansz, majd ezt a 17. században egyre inkább kiszorítja a kínai porcelán és ennek perzsa utánzata. Feltűnő, hogy a teljes anyagmennyiséghez képest (összesen 181 edény töredékei köt- hetőek egyértelműen a törökökhöz) Gyulán csak igen kis mennyiségben került elő külföldi importáru, míg a közeli Szolnok és Szeged esetében ez az arány jóval nagyobb. 59 Kovács 1984. 53. 60 Holl 2006. 262. 61 Hancz 2006. 35. 62 Hancz 2006. 34. 63 Hancz 2006. 35. 64 Gerelyes 2008. 69. 65 Holl 2006. 263. 66 Holl 2006. 266. 67 Holl 2006. 263. 68 Holl 2006. 268. 69 Holl 2006. 263. 70 Holl 2006. 260. 71 Gerelyes 2008. 69. 72 Holl 2006. 262.
