Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)
Szalai Emese: Keleti import áru a török kori Gyuláról
KELETI IMPORT ÁRU A TÖRÖK KORI GYULÁRÓL 161 Fontos megjegyezni, hogy a 4. és 5. töredék meghatározása bizonytalan - ezek esetében felmerül a kütahyai készítés lehetősége is.25 A kütahyai műhelyek felvirágzása az izniki központ hanyatlásával párhuzamosan zajlott a 17. század folyamán. A 18. század elejére Iznikben gyakorlatilag megszűnt az ipari tevékenység, szerepét pedig Kütahya vette át.26 Magyarországra a 16. század második felében és a 17. század során érkezett izniki áru.27 Budán kívülről csak töredékek ismertek, többek között Szolnokról, Egerből, Pécsről, Barcsról, Esztergomból, Székesfehérvárról, Étéről, Ozoráról, Vácról és Visegrádról.28 Viszonylagos ritkaságát az is mutatja, hogy írásos forrásokban sem találkozhatunk vele gyakran. A magyarországi anyagban előforduló edények szinte kivétel nélkül használati tárgyak, melyek helyi igényeket elégítettek ki. A Gyulán előkerült edények 1540 és 1620 között készülhettek, az ismert zárt leletegyüttesek alapján pedig készítésüket követően nem sokkal importálhatták őket.29 Az ismert lelőhelyű tárgyak ásatási alaprajzra vetítése során feltűnő volt, hogy ezek a darabok egy területen, a vár délnyugati oldalán elhelyezkedő kapualjban és közvetlen közelében feküdtek. További közös vonásuk, hogy kis mélységből, egyes esetekben közvetlenül a középkori járószint fölötti betöltésből kerültek elő. Legközelebbi párhuzamaik Szolnokról ismertek: itt a legtöbb töredék szintén a rodoszi stílushoz sorolható és csészeként, tálként rekonstruálható.30 Szeladon Az igen kemény, szürke színű kőcserép Kínában a Sung-korban (960-1279) jelent meg.31 A szeladon kifejezés először az Iliászban tűnt fel (egy folyó neveként), majd több görög történetíró is használta ebben a jelentésváltozatban. Ovidiusnál két személy neveként jelent meg: egyikük a Nílus torkolatától, másikuk pedig Thesszalónia hegyeiből származott. A 17. században Ovidiustól vette át a nevet Honoré d'Urfé francia író, aki Astrée című pásztorregényének tapasztalatlan főhősét nevezte el Céladonnak.32 A Franciaországban akkoriban megjelenő kínai importárut köpenyének halványzöld színe után kezdték szeladonnak hívni.33 Készítési technikája a következőképpen írható le: az edényt megformálása után vasoxid-tartalmú mázzal látták el, majd magas hőmérsékleten, oxigénmentes környezetben égették ki. A redukciós égetés következtében az agyag színe szürke, a mázé pedig halvány szürkészöld lett. A máz alatt az edény felületét gyakran bekarcolt, bemélyített, vagy reliefszerűen kiemelkedő díszítéssel látták el, de formába préselt, utólag hozzáillesztett díszítményekkel is találkozhatunk.34 A gyulai anyagban három edény töredékei találhatóak meg. Ezek közül a legjelentősebb az a teljes egészében rekonstruálható edény, mely jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításában látható.35 A kissé lapított, virágkehelyre emlékeztető formájú folyadéktároló edény mindkét oldalán azonos minta szerepel: középen kínai írásjegy látható, ezt virágmotívum veszi körbe, az edény nyakán nehezen kivehető, talán szintén növényi jellegű motívum fölött pedig felhőszerű mintázat található. A díszítmény központi részén elhelyezkedő írásjel a kínai fu-val azonosítható, mely szerencsét, gazdagságot jelent (2. tábla 1.).36 Legközelebbi formai párhuzama egy 12-13. századi edény, mely egy észak-kínai pagoda kincstárából került elő.37 Itt kell még megjegyeznem, hogy ugyanezzel a leltári számmal található az anyagban egy kis méretű, szögletes fül töredéke is.38 A második edényből csupán az alj maradt meg, melyen körben bordás díszítés fut (2. tábla 2.). Hasonló díszítéssel rendelkezik a budai várban feltárt szeladon kancsó, mely díszítése mellett talán az edény egykori funkciója szempontjából is analógiának tekinthető.39 A leltári számok alapján ugyanezen edényhez tartozik a harmadik darab is, egy faltöredék. Ez azonban a többitől eltérően fehér mázzal borított, így véleményem szerint nem tartozhat össze az aljtöredékkel. A megszokottól eltérő mázszínre mindeddig nem találtam magyarázatot. A máz miatt ez a darab csak feltételesen sorolható a szeladonok közé, annak ellenére, hogy anyagában látszólag megegyezik azokkal (2. tábla 3.). 25 Észrevételéért ezúton is szeretnék köszönetét mondani Kovács Gyöngyinek. 26 KML 2007. 132. 27 Kovács 1984. 52. 28 Kovács 2005. 69-81. 29 Kovács 2005. 82. 30 Kovács 1984. 51., 28. tábla 7. és 11. 31 Gerelyes 2004. 80. 32 Endlich 1888. 137. 33 KML 2007. 297. 34 Gerelyes 2004. 80. 35 Ezúton is köszönöm Gerelyes Ibolyának, hogy lehetőséget biztosított az edény feldolgozására. 36 Az írásjel megfejtéséért hálával tartozom Komori Tündének, az ELTE BTK kínai - régészet szakos hallgatójának. 37 Waugh 2011. 65. 38 Mivel a két tárgy különböző helyen található, nem volt lehetőségem a töredéket az edényhez próbálni, de az oldalán kialakított kettős keret belsejében látható törésfelület alapján nem tartom kizártnak, hogy a fül itt csatlakozott az edényhez. 39 Gerelyes 2004. 81.
