Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)
Pető Zsuzsa Eszter: A bódvaszilasi templomerődítés kutatása
120 PETŐ ZSUZSA ESZTER 5. kép: A feltételezett középkori falak a délkeleti területen 4. kép: Az északi védmű keleti törése a külső oldalról A templomdomb története - a középkori egyház és a körítőfal 1. A kutatások alapján a templomdomb átalakításának három fázisa vázolható fel. A középkori térre csak kétséges közvetlen adataink vannak, sajnos a források összegzése sem visz közelebb az egykor itt állt egyház megbízható lokalizálásához. Feltételesen köthetjük csak a délkeleti területen előkerült falakat a templomhoz, amelyek helyzetükből kifolyólag esetleg a keleti szentély visszabontott maradványai lehetnek. Mindennek ellentmond a már említett 18. századi egyházlátogatási adat, ami szerint a barokk egyház építésekor a korábbi templom szentélyét nem bontották le, feltehetően azt belefoglalták az új épületbe, azaz a mai templom kisméretű keleti sekrestyéje lehet a középkori szentély.41 Másrészt úgy tűnik, hogy a csak a barokk korban átépített, erődített övező fal még körbevehette a középkori egyházat, hiszen azt csak a 18. század második felében bontották le, a kutatóárokban viszont a fal építését megelőző struktúra került elő.További gondot okoz az is, hogy az egykori és a jelenlegi templomudvar között közel 1,5 méteres szintkülönbség van42, noha azt, hogy a késő középkori(?) felmenő falak biztosan honnan indultak, s hogy a barokk templom építése előtt milyen földmunkákat végeztek, pontosan nem tudjuk rekonstruálni. 2. A körítőfal esetében legalább két fő periódust különíthetünk el. A minden bizonnyal a kora újkor háborús időszakában emelt első erődítés északi védművén kívül - hipotetikusan ugyan, de - valószínűsíthető a körítőfalnak további egy, vagy akár kettő ugyanilyen eleme is. Az északit követő négyzetes erődítés a délkeleti részen lehetett (az északi elemtől számított második szögnél). Feltételezésünket igazolhatja az, hogy itt az oromfaltól délre eső meredek lejtőn egy négyzetesen körberajzolható plató van, amelynek helyzete és mérete pontosan kiadja egy négyzetes erődítmény vonalát. Az is támogatja az ötletet, hogy a kis területen rengeteg a kőomladék. De ami a leginkább feltűnő ezen a részen, az az észak felől eső magasabb falrész és a templom déli ívét átölelő alacsonyabb fal csatlakozása. Az alacsonyabb falsík egyszer enyhén megtörik, mielőtt csatlakozna az álló oromfalhoz. Ezt a pontot tekinthetjük az egykori védmű egyik belső sarkának, míg a feltételezett nyílás 41 Egyértelműen csak a keleti sekrestye körül végzett régészeti kutatások tisztázhatják ezt. 42 Ez nem érvényes az egész területen, az eredeti domborzat minden bizonnyal észak felől lejtett erősebben dél és kelet felé. Ennek egyik bizonyítéka lehet, hogy az északnyugati területen az eredeti felszíntől mindössze 0,5 méter mélyen került elő a körítőfal alapozásának alja, míg délkeleten (5. kutatóárok) ettől kb. 1,5 méter relatív mélységben találtuk meg a fal alját.
