Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)
Szőke Balázs: A székesfehérvári Szűz Mária prépostság egykori boltozatai
Fiatal Középkoros Régészek IV. Konferenciájának Tanulmánykötete. Szerk.: Varga Máté Kaposvár, 2013 103-114 A székesfehérvári Szűz Mária prépostság egykori boltozatai SZŐKE BALÁZS Pazirik Kft., SZIME 3D AR, Református Líceum Gödöllő H-2100 Gödöllő, Ifjúság u. 22., szokebalazs74kice@gmail.com Szőke, B.: The vaults of the Provostry and Church of the Virgin Mary at Székesfehérvár Abstract: The Provostry and Church of the Virgin Mary (Szűz Mária) at Székesfehérvár went through several reconstructions in the Middle Ages. The last significant expansion was initiated by Matthias Corvinus. The late Gothic elements of the Provostry's vault was found by Imre Henszlmann in the territory of the ruined monument in the 1860's.The rib vault dating back to the period of Matthias Corvinus was annexed to the buttress built in the Angevin Era. The construction with internal buttresses could come into existence as a consequence of this fixity in the building technique. Examples for this can be found in the Franciscan Church in Szeged-Alsóváros, and in several churches in Transylvania. Keywords: net vault, rib vault, late gothic, 3D digitizing, Székesfehérvár, internal buttress, Matthias Corvinus, Imre Henszlmann A bazilika építéstörténete Székesfehérváron állt 1601. évi pusztulásáig Magyarország koronázó temploma, amelyben középkori királyaink többségét a trónra emelték. A prépostságot maga Szent István király alapította, és sírja is ebben az épületben volt. Ide temették többek között Szent Imre herceget, Könyves Kálmánt, III. Bélát, Anjou Károly Róbertét, Anjou Nagy Lajost, Hunyadi Mátyást, Jagelló II. Ulászlót és II. Lajost is. Az újonnan trónra került dinasztiák számára különösen fontos volt, hogy legitimációjukat az Árpád-házzal való kapcsolattal is hangsúlyozzák, így az Árpád-kori szokástól eltérően, mikor a sok uralkodó új alapítású egyházban jelölte ki nyughelyét1 ők a székesfehérvári bazilikát választották temetkezési helyüknek. Az Anjouk Székesfehérvár átépítésével, fényének emelésével kívánták uralmuk emlékét maradandóvá tenni.1 2 Szent István király bazilikájának első átépítése még az Árpád-korban a 11-12. században történt, megadva a későbbi építkezések keretét.3 Ezt a román stílusú templomot Károly Róbert és Nagy Lajos idején gótikus stílusban átépítették, megköpenyezve az eredeti szerkezeteket. A falakat így boltozatok hordására is alkalmassá tették. A források szerint az addig famennyezetes épület többször leégett, így mennyezetét és tetőszerkezetét is újjá kellett építeni.4 Először a főhajóra készült új famennyezet, később elkészültek a templom beboltozásának tervei: a mellékhajókat le is fedték bordás gótikus keresztboltozatokkal, a főhajót pedig hatsüveges keresztboltozatokkal akarták beboltozni. Az első kísérlet után, amelyet talán még építése közben elvetettek, a főhajó 17 méteres szélességű terébe erősen beálló belső támpilléreket építettek, amelyek több mint 14 méter fesztávolságú ugyancsak hatsüveges keresztboltozatokat tartottak volna.5 Közvetett adatok alapján úgy véljük ez a boltozatás sem készült el,6 a belsőt a 15. század utolsó negyedéig a Károly Róbert által készíttetett fa mennyezet fedte le. Nagy Lajos király egy pompás oldalkápolnával bővítette a bazilikát, amelyben saját síremlékét is felállítatta. Luxemburgi Zsigmond idején épült a templom gótikus stílusú délnyugati tornya, de az uralkodó nem ide, hanem felesége, Anjou Mária királynő mellé, Szent László királynak a nagyváradi katedrálisban álló sírjához kívánt temetkezni, így a nagyváradi építkezéseket helyezte előtérbe. A legitimációs problémákkal küzdő Hunyadi Mátyás újra Székesfehérvár felé fordul, és minden eddiginél nagyobb szabású átépítésbe kezdett a prépostság templomán.7 Elkezdte egy új, késő gótikus, körüljárós csarnokszentély építését, amely keleti irányban majdnem kétszeresére növelte volna az épületet. Ez az építkezés azonban Mátyás haláláig biztosan nem készült el, és későbbi befejezése sem látszik valószínűnek. A források szerint azonban elkészült a régi főhajó új boltozata, amely az Anjou-kori falpillérekre támaszkodott.8 Ez a szerkezet egy a kor legmagasabb színvonalán álló hálóboltozat lehetett. A székesfehérvári kőtárban fellelhető kőtöredékek alapján ennek a boltozatnak a rajzi rekonstrukciójára teszünk kísérletet. 1 Például Tihanyban I. András, Szekszárdon I. Béla temetkezett. 2 Biczó 2004. 32-35., Búzás 2004. 29-31. 3 Szabó 2010. 4 Szabó 2010., Mentényi 2006. 60. 5 Ennek egyes elemei, boltváll indítás alatti függőleges profilozott tagozatai megvannak a kőtári anyagban. 6 Nagyon nagy számban ismerünk különböző boltozati elemeket, amelyek között azonban nincs ilyen bordatipus. 7 Papp 2005. 18-28. 8 Antonio Bonfini és Ludovicus Tubero leírásai. Már Henszlmann Imre is idézi: Henszlmann 1864.
