Horváth János: Rippl-Rónai József iparművészeti munkássága, az Andrássy-ebédlő (Kaposvár, 2013)
Rippl-Rónai József vallomása az iparművészeti munkásságáról
Äjif* -----------------------------------A gróffal történt találkozás után a Párizsba visszatérő Rippl-Rónai József belevetette magát a bútortervezői, lakberendezési feladatba. Nem volt egyszerű dolga, mert addig még soha nem próbálkozott hasonlóval. A lakásának stílusát „jól gondozott falusi kápolnához" hasonlította. Elment Bing galériájába, ahol 1895-től szerepelt egy szecessziós ebédlő Van de Velde bútoraival és Paul Ranson falikárpitjaival. Abból a bútorok együttes összhangját és vezérlő gondolatra felfűzését állapíthatta meg. Képzőművészi felfogásában mottójává tette az egyszerűre, a lényeges formára való stílustörekvést. Bizonyára aktívan „búvárkodott", figyelte, kereste a puritán, egyszerű alapszerkezetű szekrénytípusokat. A fenti, anyjához írt levélből érződik, hogy az újfajta stíluslátását lényegében erkölcsi alapról származtatja. A „Próféták" körében megerősödött ebbéli hite. Ha nem is volt vallásos, mert erre nem utal a levele,„szerzetesi" önfegyelemmel koncentrált a munkára. A színredukciója lemondással történő festészet. A„fekete korszak" képi témájában mutatkozó zárt világ meggyőz arról, hogy a „Prófétákhoz" történt csatlakozás előtt is a művészetének„vallásosan elkötelezettje" volt. Ő mindezt az„egyszerűség" hitének nevezte. Találunk egy olyan alkotást, amely megvilágítja Rippl-Rónai bensőleg lezajlott áthangolódását, átállását festőművészből tervezőművésszé, konstruktőrré. - 1897-ben festett egy nagy képet Párizsban a Szt. Justin r. k. templom egyik mellékoltáráról„Egy Szent József kápolna oltára Levalloisban"címmel.Talányos, társ nélküli kép: kontúrral húzott szerkezet, ünnepélyes szimmetria, az oltáron gyertyák és virágvázák.5 A neuilly-i otthontól ez a levallois-i templom volt a legközelebb található, s Ripplék négyen oda járhattak ünnepnapi misére. Lazarine hívő volt, és Knowles párja, Ivonne zárdából megszökött, majd visszatérő novícia. Az oltárszekrény ábrázolási felfogása nem véletlenül hasonlít az„1897. október"felirattal datált tálalószekrény tervrajzokhoz. Azonos művészi szellem, a szerkezet lényegére összpontosult figyelem és festői önfegyelem szól belőlük. A kézműipar szigorú, szikár világához történt hozzáigazodásról vallott itt Rippl-Rónai, a hasonlatnál maradva, egy olyan szerzetes szellemében, akinek a mindennapi életébe beletartozik a szellemi és a fizikai munka. Siegfried Bing ebédlője (Art Nouveau Szalon, 1895.) Van de Velde bútoraival és Paul Ranson pannóival 5 Horváth János: Rippl-Rónai. 2006. Debrecen, Tóth Könyv Kiadó. 39. o.
