Horváth János: Rippl-Rónai József iparművészeti munkássága, az Andrássy-ebédlő (Kaposvár, 2013)
Rippl-Rónai József vallomása az iparművészeti munkásságáról
tását.2 Sima Ferenc országgyűlési képviselő lakásán, zárt körben mutatkozott be. A kiállításon ismerkedett össze gróf Andrássy Tivadarral, aki meghívta tőketerebesi birtokára. A mecénás grófot referencia nélkül sikerült meggyőznie iparművészi szakértelméről. Azt a megbízást kapta tőle, hogy a Budán található palotája számára tervezze meg és gyártassa le az ebédlőterem teljes berendezését. Az étkezőt 12 személynek szánták a szűk családi kör számára. Gróf Andrássy Tivadar (1857-1905) jelentős befolyást gyakorolt a hazai művészetpolitikában. Országgyűlési képviselő, műértő és mecénás volt. Tőketerebesi és budai palotájában jelentős mennyiségű műtárgyat halmozott fel. Maga is festő volt, naturalista tájképei vannak. Anyagilag támogatta a művészeket, a hazai műipar fejlesztése céljából hatalmas összegű pályadíjakat tűzött ki.3 Tőketerebesi kastélya művészek találkozóhelye volt, Munkácsyval is kapcsolatot tartott. 1890 óta betöltötte az Országos Képzőművészeti Társulat elnöki tisztét haláláig, 1905-ig. A négyszintes budai palotája a mai II. kerület, Fő utca 17. alatt volt. A Margit rakparton (ma Bem rakpart) a Dunára nézett. Ma a budapesti Francia Intézet modern épülete található a helyén. 1871-ben épült Pucher József tervezésében neoreneszánsz stílusban.4 Gróf Andrássy Tivadar Andrássy-palota 2 Bernáth Mária, Nagy Ildikó szerk. Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása. Katalógus. Magyar Nemzeti Galéria, 1998, Budapest. 516. o. 3 Györgyi Kálmán: A gróf Andrássy Tivadar-féle pályázat. Magyar Iparművészet, 1897 1/1.7-19. 7. 4 Csenkey Éva és Ritoók Pál kiadatlan kutatása.
