Horváth János: Rippl-Rónai József iparművészeti munkássága, az Andrássy-ebédlő (Kaposvár, 2013)

Az Andrássy-ebédlő mint zárt kert, „hortus conclusus"

Hímzett kandallóellenző, 1898 k. Női fej virágokkal, 1898.

hek hajladoztak. Csak a szűk grófi család számára volt élvezhető a Rippl-Rónai által teremtett miliő. Nem tudunk szemtanút idézni a páratlan látványról. A fényhatások és a tárgyak jelenléte tudtával kell folytatni a képzeletbeli körüljárást.

A kiérlelődés több fokozatán haladt a kandalló mint olyan bútor, melynek áttételes jelentése: a meghittséget sugárzó„házi tűzhely". Az első kandallóterven virágmintás párkánydísz vonja magára a figyelmet. Egy nagy álló tükröt rajzolt a művész fölé, a falra akasztva. Apró dolog, de észre kell venni a kandallóra helyezett női arcképet. A kis portrén ugyanazt az arcbeállítást látjuk, mint a közismert „Gróf Andrássy Tivadarné arcképen". A tervezés kezdetétől foglalkoztatta a művészt a ház úrnőjét magasztosító szándék. A kidolgozáshoz előkeresett egy korábban megoldott művet, a„Rózsát tartó nő"(1892) című olajkép kecses testtartású, kifinomult taglejtésű, életnagyságú nő alakját. Annak figuráját a „Nő kertben" (1896) című rajzán kerti környezetbe komponálta. A továbbiakban már csak az arcot kellett „átírni", hogy a gobelinkép női profilja Andrássynét jelenítse meg. A kész kandalló a tervrajzhoz képest egyszerű szerkezetre redukálódott. Fölé a szép grófné piros ruhába öltöztetett alakja került buja növényzettel körülvéve. A kompozícióban

30