Horváth János: Rippl-Rónai József iparművészeti munkássága, az Andrássy-ebédlő (Kaposvár, 2013)

Az Andrássy-ebédlő mint zárt kert, „hortus conclusus"

"$/v\Av*

megvalósult a kert az aljzati növényektől kezdve, a derékig nyúló rózsatöveken át, a léckerítés fölé magasodó vadgesztenyefa-koronáig bezárólag. A dekoratív színfoltok közti takarások és kivillanások játékában részt vesz a táncoló taglejtéssel álló nőalak. A kezében tartott virág az illatok bódító varázsára, kifinomult erotikára utal. A modell személyét hitelesíti a pasztellportréhoz való hasonlóság és, ami a műelőzményeken még nem volt látható, a hátsó kéz ujjára húzott karikagyűrű. A kandalló és a hímzett falkép a terem fókuszába van állítva. Hangsúlyos pozíciójával egyesülni látszik a „házi tűzhely,"a családot összetartó szeretet és a „kerti tündér" eszméje. A „Vörösruhás nőt" értelmezhetjük profán oltárképként. Művészettörténeti jelentősége vetekszik a mintaképül szolgáló Aristide Maillol: Elvarázsolt kert (1894-95) című kárpitjával.