Horváth János: Rippl-Rónai József iparművészeti munkássága, az Andrássy-ebédlő (Kaposvár, 2013)

Az Andrássy-ebédlő mint zárt kert, „hortus conclusus"

Textilterv, 1892. Hímzett kályhaellenző, 1892.

jelenléte által a varázsló kertje is hozzáadódik. - A rajzokon hosszú szoknyás, kalapos, légiesen könnyed alkatú, lágyan hajladozó nők állnak a gyümölcsöt termő fák alatt. Egyik szűz buja fűben ül s maga elé néz, másik séta közben könyve felett mereng. Hárman tánclejtéssel kifejezett bájjal csevegnek egymással.

Rippl-Rónai talán még e grafikai munkák sajátos bűvkörében élt, amikor Tőketerebesen tárgyalt az ebédlőről. Megismerkedett a szép grófnéval és gyönyörű pasztell arcképet készített róla. Bejárta a kastélyt, s láthatta a grófnét kertjében.

Az ebédlőterem kerti témáját meghatározó mű a hosszú falat betöltő színes üvegablak, amelynek címe: „Rózsakért". A mennyezeti üveg felhő mintáin át hideg fény szűrődött be.

A teremberendezés zárt kerti atmoszférája az üvegablak színvarázsából származott, miként a gótikus templomok külvilágtól elvonatkoztatott tere, melyben a világosság az ólomüvegen át szűrődhet be. Mivel belső udvarra nyílt, általában sötétlő félhomályban állhatott az ebédlő, csak pár órára volt olyan napállás, amely átvilágította az ablakot. Belső világítás céljára gyertyafény szolgált. Minden bútornak sötét, vöröses- barna mahagóni a színe. A politúros felületen rézveretek csillogtak. A szekrény polcain opálfényű virágkely-