Horváth János: Rippl-Rónai József iparművészeti munkássága, az Andrássy-ebédlő (Kaposvár, 2013)
Az Andrássy-ebédlő mint zárt kert, „hortus conclusus"
í'’fik*'*'' zon még jelen van a glória ellenpárjaként a kísértő szellem, a kígyó képében, de a textilről elhagyta a művész. Pedig a szimbolikus tartalom csak a tervrajz esetében volt érthető. Egy másik kandallóellenzőn virágcserepes ablakkeretbe van foglalva a kompozíció. A rózsát tartó nőben ráismerünk az azonos című festmény szereplőjére. A milánói kiállításon elégett mű közvetlenül kapcsolódik az Andrássy-ebédlő textilképéhez, de nem tudhatjuk, hogy megelőzi vagy követi azt. A harmadik képet sikerült épségben megőrizni Kaposváron: „Női fej virágokkal" (1898 k.). - Az erősen dekoratív virágok tengerárjában Lazarine lecsukott szemű profilja rajzolódik ki. Megindító személyiségjellemzés a művész élete párjáról. - A tulipánok nincsenek kerti rendben, hanem bokrosán túláradnak és búvóhelyet nyújtanak a rejtőző asszonynak. A hímzés Rippl-Rónai özvegyének, Lazarine-nak féltve őrzött hagyatékában maradt fenn. A kerti témához sorolható a Knowles-szal közös könyvészeti megbízás. 1895-ben Bing „A szüzek" (Les Vierges) címmel színes litográf rajzokat kért tőlük, hogy az attól ihletett versekkel kísérje Georges Rodenbach belga költő. A rajzokon a női lélek felvonultatása, kísérete már nem virághalmazzal, hanem tájképi foglalattal történt. A gondolatkört érzékletesen fejtegeti Rippl-Rónai: „Az én könyvem a világosság, fiatalság, a nap ragyogása és a szép természet bearanyozása, fiatal leánykák habozása az életük küszöbén, később és végre midőn megnyugodva tekintenek vissza múltjukra, stb. Rövid álom."25 - E szavak talán az ötödik kert jelentésére vonatkoztathatók, de a virágzó természeti környezetben, a bódító illatok 25 Ivánfyné Balogh Sára, Rippl-Rónai ip. m. i. m. 264-265. o. Aristide Maillol: Elvarázsolt kert. Hímzett kárpit, 1894-95.
