Horváth János: Rippl-Rónai József iparművészeti munkássága, az Andrássy-ebédlő (Kaposvár, 2013)
Az Andrássy-ebédlő mint zárt kert, „hortus conclusus"
így az Andrássy-féle nagy ebédlőt is, ahol az iparosnak, az iparművésznek sok fejtörést okozott a dolgok ilyetén beindítása, meghatározása (I. a Thék Endre közreműködéséről szóló vitámat), s megvalósítása. Jövőre mást!"21 Az Andrássy-ebédlő mint zárt kert,„hortus conclusus"22 Az Andrássy-ebédlő egységes látványelv szerint összeállított szecessziós enteriőr. A modern magyar iparművészet első, nagyjelentőségű műegyüttese. A maga egészében és részleteiben csak archív fényképek alapján ismerjük. A Rippl-Rónai Múzeum által készíttetett ebédlőrekonstrukció többek közt azt a célt szolgálja, hogy a mű egészének hatásával foglalkozzunk.Tanulmányunk azt az álláspontot képviseli, hogy az ebédlő tárgyait ez alkalomból csak az összefüggésükben tárgyaljuk. Ezért nem idézzük fel azokat a súlyos kritikákat, amelyek kiemelik a funkcionális és anyagismereti hiányosságokat, s Rippl-Rónait csak, mint festőművészt, a sík felületek dekoratőrének ismerik el. Az Andrássy-ebédlő, mint belső téri rendszer, egy alapvető képi gondolatot, a kertet modellezi.23 A természet ideális izolációja, kertté szelídítése, s abban az elvont világban a női tisztaság és szépség magasz- talása a szecesszióban és szimbolizmusban gyakori témakör. A„hortus conclusus"-„elzárt kert"- a középkori festményeken és kárpitokon jelent meg, mint a gazdag hölgyek ájtatos magányának titkos, védelmi övezete. A távolabbi múltból eredően még legalább ötféle kert jelentésével találkozunk. Első az„elveszett Paradicsom", ahonnan Ádám és Éva kiűzetett. Második a delejes varázsló terepe, a megkísértés kertje. Az alkony, az éj végzettel terhes a harmadik színtere, úgy mint Krisztust Júdás által eláruló„Getsemáné-kert". Negyedik Jézus feltámadásának helye. Ötödik a szellemi tudatra ébredő ember számára a hajnali világosságot, az eszmélést biztosító környezet. Rippl-Rónai 1892 és 1896 közötti műveiből vett válogatás az átfogó művészi gondolat kiforrását mutatja: az Andrássy-ebédlőnél koncepcionálissá vált programot, a kertet. Aristide Maillol hatására mélyült el Rippl-Rónai a kerttel kapcsolatos szimbolikában.24 Az ide tartozó művek selyem-, vagy gyapjúhímzések, méretük 60 cm magas és kályhaellenzőnek készültek. Témájuk azonos: női profil virágok között, ahol a kert még csak néhány szál virágként mutatkozik. Egy 1890-ben datált, zsírpapírra rajzolt terven és az arról készült, csak reprodukcióról ismert textilképen a női arcéi épphogy bepillant a virággal telt képtérbe. A fejet glória rajzolja körül, mintegy burokba zárja, amely a szűz érinthetetlenségét szimbolizálja. A tervraj21 Ivánfyné Balogh Sára i. m. 276-277. o. 22 Bernáth M. - Nagy I. Rippl-Rónai i. m. Csenkey Éva. Az Andrássy-ebédlő rajza. 464-465. o. 23 U.o. 24 U.o. Prékopa Ágnes: Rippl-Rónai iparművészeti tevékenysége, i.m. 97-99.o. 4Bftr ■ SEB» $
