Horváth János: Rippl-Rónai József iparművészeti munkássága, az Andrássy-ebédlő (Kaposvár, 2013)

Rippl-Rónai József vallomása az iparművészeti munkásságáról

Rippl-Rónai József kényszerűen függesztette fel iparművészeti tevékenységét. 1899-ben Maillol pi- reneusokbeli falujában újból a festészetbe merült. 1902-ben hazatért szülővárosába, Kaposvárra. Négy évig tartó festői törekvése, az„enteriőr korszak" képei által magyar földbe gyökereztette a párizsi művészetet. Az 1906-os budapesti kiállítás áttörő sikerével elfogadottjómódú festővé vált Magyarországon. Művészete a hazai festőgenerációk fejlődésére élénkítően hatott. Közreműködésével alakult meg 1908- ban Budapesten a„Műhely"nevű iparművészeti vállalkozás néhány fiatal építésszel és iparművésszel. Az Uránia műkereskedésben komplett szobaberendezéseket állítottak ki. -„Célja az,hogy iparos és művész egy megbízható és állandó kereskedelmi központban álljon a közönség rendelkezésére, ahol egyrészt kész produktumokat talál egybegyűjtve, másrészt pedig a kívánságának megfelelő rendeléseket foganatosíthatja. Csatlakozott e szervezethez az országos magyar iparművészeti iskola gödöllői szőnyegszövő telepe, az igazságügyminisztérium felügyelete alatt álló kassai iparművészeti műhelyek, a herendi porcelángyár, a köröndi agyagipar-intézet, az éremkedvelők egyesülete stb."19 Rippl-Rónai iparművészeti munkáival, hímzésekkel szerepelt a kiállításaikon. Tele volt új ötletekkel. A mozaikosan festett„kukoricás stílusát" kész volt az iparművészeiben hasznosítani. Az 1912-ben Budapesten megnyílt Ernst Múzeum lépcsőházába tervezett üvegablak sikere őt igazolta. 1913-ban Czakó Elemér, az Országos Iparművészeti Iskola igazgatója felkérte, hogy iparművészeti terveit bocsássa az iskola rendelkezésére az oktatás színvonalának emelése érdekében. Ezek a munkák ma az Iparművészeti Múzeumban vannak. 1915 körül felmerült a lehetősége, majd gyorsan elillant, hogy pályázzon az Iparművészeti Iskola igazgatói állásának betöltésére.„Én csak egy esetben áspirálhattam volna az iparm. igazgatói állásra, ha fenn és lenn feltétlenül szükségesnek, áldásosnak tartanák működésemet."20

Rippl-Rónai számára zártak voltak az állami ajtók. Hatalmas veszteség.

Levél Ödönhöz, 1916. május 13.

„Én az iparművészettel is szeretettel foglalkoztam és azt éreztem, hogy dekoratív hatást pl. mozaiknál, üvegfestésnél, tapisszeriáknál, sőt sokszor a nagyobb falfestményeknél határozottabban kell a projektumot (a tervrajzot avagy a festményt) elkészíteni-körülbelül úgy, minta régi mesterek is csinálták. Színesen, konturvonásokkal és vastag festéssel, úgy, hogy már mint tervezet is késznek hasson - különösen láthatod eztazólmozásra szoruló üvegterveimnél. Minden vonásnak a maga alakjában, vastagságában kell kivitelre kerülni. Ennyi az egész mondanivalóm erre nézve. Ezek a képeim, amelyek magukban véve tényleg képha- tásúak, ezek valójában mégis iparművészetet akarnak szolgálni. Mondhatom Neked édes Ödönöm, hogy míg idáig jutottam, sok víz folyt le a Dunán - igen nagy és igen komoly„keresés"-nek, búvárkodásnak lehet mondani az eredményt, ami szerintem igen érdekes, új és individuális. Gyönyörű, de nehéz probléma. - Itt van még a kerámia, amire külön gondoltam, még a bútorokra is kiterjeszkedett a figyelmem. így terveztem meg l'art appliqué összes dolgaimat, a melyek Párizsban a Salonban a legnagyobb sikereket értek el.

19 Tímár Árpád: Iparművészetünk szecessziója. A Műhely egyesület megalakulása és első kiállítása.

20 Ivánfyné Balogh Sára i. m. 276. o. Levél Lázár Bélának. Kaposvár, 1915. aug. 31.

26