Eperjessy Ernő: Regionális cselédszótár. A zselicségi uradalmi cselédek regionális szótára 1900-1950 (Kaposvár, 2010)

Szótár

c

hangot’. Vasárnap este úgy a házvégibe szoktak a béröslegényök citorán jáccani vaty jurugláni. Vö. OrmSz. 68; SzegSz. I. 220

colinkol coliakul, colinkull (colinkúsz, -ó, colinkújjon) i. 1. ’himbálózva lóg’. A kerékkötőlánc colinkull a kocsin. 2. Vkibe csimpaszkodva lóg (gyerek)’. Rajtam colinkút a gyerök egész nap. [Ti. a kisgyerek csimpaszkodott, hogy vegyék fel ölbe.]

coni ne! ~ Coni nne, nne! ’disznót, malacot hívó szó’, msz.

cöhöndér - fn. ’16-18 éves leány, legény’. gúny. Vasárnap egész éjjé vinyárosz- tak [viháncoltak] ezök a cöhöndérök az ablak alatt.

cölöp cölömp fn. ’fából, vasbetonból készült, földbe állítható oszlop’. Job vönnétög bétombu cölömpöt. A ja éty-kettő mögrehüll [elkorhad]. Vö. ZsNyj. 88; OrmSz. 68

cövek cüjek (-öt, -ök, -öm, -tye) fn. ’kihegyezett végű, földbe verhető rövidebb karó’. Vergy éc cüjeköt a komba [mesgyét

jelölő földhalom]! Vö. OrmSz. 68; SzegSz. I. 222; ZsNyj. 88

cukorborsó ~ (-jja) fn. ’borsóféle’. Városhelön ugye a cukorborsónak monygyák, hogy borsó. Mök hát irázsbelileg is az. De mink hács csak a babra fog'gyuk rá ászt, hogy borsó. Borsó. Szögényössen. Vannak ujjan urifélék, hoty kinevetik érte az embörgyerőkét. De azér mink is magyarok vagyunk. Jobbam mék talám, mind az a sok egye-begyel városi nép. Vö. OrmSz. 69. cukorbab; ZsNyj. 81

cula ~ (’-jja) fn. ’ruhából készült kis zsák’. Oletéskor [gabonaörléskor] ha kért a cseléd, attak a mónárok éc cula darát [grízt].

culáger ~ (-gya) fn. ’a kőműves segédmunkása, aki a maltert keveri, a téglát és maltert kézreadja’. Egész nyárba culáger vótam a Jóska bácsiná. - Mi culágérok kaptunk nyócfan fillért égy napra.

curikk! ~ Curikk hátra! ’a lovat hátra indító szó’, msz. (ném. Zurück=visszn>) Vö. SzegSz. I. 224

59