Eperjessy Ernő: Regionális cselédszótár. A zselicségi uradalmi cselédek regionális szótára 1900-1950 (Kaposvár, 2010)

Szótár

N

nem számos ~ mn. Szőj. ’vmi nem számít, vmi nem fontos’. Ety kéd disznó nem vót számos a bankosokná. - Májig is éllő embör a Mózs, mök tuggya mondani: Nem vót számos, hogy a cselédnek is talán köllene pihenés.

Nemtudomka ~ fn. az újszölött neve, amíg meg nem keresztelik’, rég. Nr. [Az újszölött tervezett nevét idegen előtt addig ki nem mondják, amíg meg nem keresztelik. Ha valaki mégis rákérdez, mi a gyermek neve, azt válaszolják: Nemtudomka]\ nemzet ~ (-tye) fn. ’család, vérségi rokonság’. Az egész Somogy telle van a Fodorok nemzetévé.

nemzetség nemzeccség (-gye) fn. ’család, vérségi rokonság’. Mindön nemzecs- cséggye szörszön vót. Tekintélös család.

néne néném (-et, nénnye) fn. 'idősebb nőtestvér, unokanővér, nagynéni’. [A nővér szó nem használatos, urasnak tartották, a cseléd nyelvjárásban csak a negyvenes évek után kezdte felváltani a „néném” fogalmat.]. Naca néném ot lakott a Mozsgaji szöllőbe. - Nénnye! Aggyon ék kis ozsonnát, ehözs vagyok! - Az örek szüléneg vót két nénnye, ára Kapos felé. - Gyere angyalom, émönnyünk a nenéhöl ék kicsint! Vö. OrmSz. 394; SzegSz. II. 197

neszei neszez (-ök, -öl, -ő, -zön) i. ’lármázik, hangoskodik, indokolatlanul hangosan beszél’. Akkorára tud neszezni. Csöndesebben is löhed beszéni. - Főnesze- zi a gyerököt.Vö. OrmSz. 394; SzegSz. II. 198; ZsNyj. 148

ninike ~ (-jje) fn. ’kisleány nemi szerve’. (ameliorativ) gyny. Kislányom, nem szép, ha valaki látja a ninikédet.

Nna! ~ msz. ’ló és ökörindító szó’, növendék nevendék (-öt, -ök, -tye) fn. ’serdülő, növekedésben lévő (ember V. állat)’. A köszcseléd ét tehenet tarthatot nevendéktyivé. - Gyerög vagyok, nevendék, nevendék. Nd. Vö. OrmSz. 396; SzegSz. II. 203

186