Eperjessy Ernő: Regionális cselédszótár. A zselicségi uradalmi cselédek regionális szótára 1900-1950 (Kaposvár, 2010)

Szótár

H hettyenpitty héttyénpitty (-öt, -ök) fn. ’legények, lányok lakásban szokásos cso­portjátéka’. újNr. [Átéliestékenvmelyik fiatalnál összegyűlnek bandázni a nagy- lányokés legények. Aszülőkaznap elmen­nek hazulról a szomszédba. Az éneklésen és táncon kívül társasjátékokat játszanak, közte a héttyénpittyet: Sötétben egy fiatal körbejár egy kispárnával. Valakinek az ölébe beleül és azt mondja: héttyénpitty. Akinek az ölébe beleültek annak el kell találnia, hogy ki ült bele. Ha nem találja el, ő megy körbe. Ha eltalálja, akkor meg­csókolhatja a másik játékost. Eredetileg a sváb fiatalok szokása volt. 1945 után a te­lepes magyar cseléd fiatalok is átvették.] Én nem engedőm mög. Az én házamná nem lösz héttyénpitty. Mire való dolog ez? Nem szégyüllitök magatokat? hévül hevüll (hevűsz, hevűjjön, hevűj- jenek) i. ’testhőmérséklete emelkedik, megizzad, kimelegszik’. Tarósztatázsba a buzátu nagyon hevüll a disznó. Vigyázni köll vele, hogy déli órágba a déllőn lögyön hüsse, mög víz. Hi! ~ ’a hátsó ökörpárt jobbra terelő szó’, msz. HU Pompás! HU Vő. OrmSz. 231 hiába jába hsz. ’eredmény nélkül, hasztalanul’. Jába mék éggyik pusztám a másikra, mindék feketép könyeret öszök. - szokta mondogatni az öreg Radó. - Jába beszéllök én neköd? - Jába vót annak a szép szó, csúnya is. Vő. OrmSz. 231 hiba ~ ('-jja) fn. ’hiány’. Van a péndzömnek ék kis hibájja. Nem is vöszöm én - mondom - mög ászt a képet. Vő. OrmSz. 231 hiányzik hibázik (hibázzon, hibáz­zanak) i. ’vmi nincs, aminek lennie kel­lene’. Mindön nap hibázott éty-két csibém. Nagyon odaszokott aférög. - En nem mék é lakodalomba, má ném hibázok onnaj. - Mink is vöttünk vóna kis szöllőd, de hibá­zott a péndzünkbü. hibázik ~ (-ó) i. ’hiányzik’. Sokat hibásztam az iskolábu. Annyit, hogy azér irni-óvasni möktanútam valamöllest. - Eszrevöttem, hoty hibázik a péndzömbü. L. meghibázik. Vő. OrmSz. 231; SzegSz. I. 596 hidegágy fn. ’ágy, amelyre a halot­tat fektetik, ravatal’. Isten nyugosztajja, szögém papa a hidegágyon feküt, mikor születőit a Pistim. Vö. OrmSz. 232; SzegSz. I. 597; ZsNyj. 80 hidegkonyha hidekkonyha (’-jja) fn. ’a cselédlakások nyitott mennyezetű kö­zös konyhája, melyet 3-4 család használ’. L. füstös-, közös-, nagy-, nyitottkonyha Híjjad! Híjjad! ~ Híjjad, annya! Hijjad annya! msz. ’csirkét, tyúkot hívó szó’. Vö. OrmSz. 233 hímel-hámol himmül-hámmul Szőj. ’hímez-hámoz, óvatosan v. zavartan ke­rülgeti az igazságot, vonakodik attól, hogy vmit őszintén megmondjon, kön- törfalaz, meglepődve ötöl-hatol’. Mikor montam neki, csak himműt-hámút. - Csak himműtem-hámútam, mikor mök- hallottam. hímestojás himöstojás (-sa) fn. ’hús- vétkor szokásos, viasszal rajzolt és hagy­mahéjjal v. festékkel színezett tojás’. A régiek asz tartották, hogy a himöstojás Krisztus urunk sebgyeire emlékösztet. Ugye, hogy annak a testin is kék, piros, mög ződfótog vótak a kinzásoktu... - Vigyáz, mind a himöstojásra. Szh. Vö. OrmSz. 233; SzegSz. I. 599. himpók (-tya) fn. ’a ló lábán keletke­zett daganat’. A himpókos lovat léértékülli ja cénzár [lókupec], Vö. OrmSz. 233; ZsNyj. 114 118

Next

/
Thumbnails
Contents