Eperjessy Ernő: Regionális cselédszótár. A zselicségi uradalmi cselédek regionális szótára 1900-1950 (Kaposvár, 2010)

Szótár

dagasztóláb ~ (-gya, -gyük) fn. ’kenyérsütő teknőt tartó állvány’. A cselédasszon mindön hétön sütött könyeret. Ahhó sütőteknyő, szita, mög dagasztóláb köllötött. - Neköm a Hars bognár csinyát dagasztólábot.

dagasztóteknő dagasztóteknyő (-jje, -jjük) fn. ’kalács készítésére használt, kb 50 cm átmérőjű, ovális alakú, egy fatörzsből vájt faedény’. Néd-e! A dagasztóteknyőbe má kel a kalács. Haltésztát sütök vasárnapra ja kemöncébe. - A dagasztóteknyőmet má itt cserétem a ágán Vendétű Lukafán. Három púpozott teknyő liszd vöt az ára.

darabék ~ (-tya) fn. ’varráskor maradt kisebb-nagyobb ruhadarab’. Marattak még darabéktyaji, talán ölég lössz a kislánnak ruhának. Vő. OrmSz. 97

darázsfészek darásfészök fn. 1. ’belső tályog’. Darásfészök keletközött a hátomon, opéráni köllött. 2. ’a hajnak karika formában történő felcsavarása’. Nr. [A cselédlányok hétköznap 2 ágra, vasárnap 4 ágra fonták a hajukat és azt darásfészökre csavarták fel a fejükre, egy kontyfésüköré.] Innepön négy ágra fonta a cselédlány a haját. Jó magosra [feje búbjára] tekerte, ügy monták: darásfészökre...

dáridomboz ~ i. ’mulatozik, dári- dózik’. Az urak máj mindön hétön dári- dombosztak. Vő. ZsNyj. 93

darvadozik ~ dérvadozik i. 1. ’dideregve gunnyaszt, dideregve ácsorog’. Od dérvadozik az embör gyeröke egész nap a malom élőt, liszthő méksé gyut. - Hidegög vannak, má csag dérvadozik a jószág a legellőn. 2. ’láz miatt didereg (betegség

kezdetén)’. Valahogy nem tóm, csag dar- vadozok. Valami bajjom lössz. Vő. SzegSz. 1.274

deda ~ (-jja) fn. házasságon kívül szerelmi viszonyt fenntartó nő’. Úgy monygyák, ez az intéző dédájja.

dejkó ~ fn. ’fiúgyermek’, fám. Na, hum vótá dejkó? - Déjkók! Gyértők föcstejet [borjas tehén forralt tejét] önni!

delelő delellő, déllő, délő (-jje) fn. ’a legelőn tartott állatok kúthoz, forráshoz közeli, ritka és terebélyes fák alatti déli pihenőhelye’. Nr. [Hagyományos hely. A kanászok legszívesebben iharfa alatt választottak délőt. A néphit szerint abba nem csap a villám.] Tizenegyre hajtottam be delellőre... - Nem tóm mög van é még apádnak az iharfájja a déllőjén? Vő. OrmSz. 89; SzegSz. I. 276

delinkendö ~ (-jje, -jjük) fn. ’finomabb szövésű, ünnepre használt paraszti női fejkendő’. Ha mönt valahá az asszon, akkor má jobb..., delinkendőt kötött afe- jire.

dennán-paccán dénnám-paccám Szój. ’tessék-lássék módon, felületesen, elnagyoltan (végez el vmit)’. [Denna és Patca egymáshoz közeli, zselicségi lakott helyek. A szólás a két helység nevének összevonásából keletkezett.] Csak ud dénnám- paccám vártád mög. [Ti. olyan felületesen, ahogy Dennán és Patcán szokták.]

depó depó (-jja) fn. ’iparvágány mellé hordott, elszállításra váró fa rakterüle- te, ideiglenes, nyílt raktározó terület’. Az akortosok [teljesítménybérért dolgozó, fát szállító munkások] csak a dépótu szálitot-