Eperjessy Ernő: Regionális cselédszótár. A zselicségi uradalmi cselédek regionális szótára 1900-1950 (Kaposvár, 2010)

Szótár

cs

csutarakás ~ (-ssa) fn. L. csutahatár, ua.

csutaszár ~ (-gya) fa. ’kukoricaszár’. L. csuta

csülközés ~ fn. ’gyermekjáték’. Nr. [Egy középre felállított fát a gyerekek bottal dobálnak. Amikor a csülköt [középre állított fa] valaki megdobja és az felborul, mindenki szalad a botjáért és vissza a helyire. Akinek nem jutott hely, az lesz a csülkös, ő állítja fel a csülköt.] Gyertök gyerökök csülközni! Vö. OrmSz. 95; SzegSz. I. 269

csürbebogár csürbebogár fn. ’zöld sáskaféle rovar, mely ősz elején, éjszaka cirpelő hangot ad’. Szónak a csürbebogarak: Csür-be! Csür-be! Hogy mindönt be kő takarittani a csűrbe. Bizan id vám má az üsz. L. őszibogár

csűr-forr csűr-fór (csűrsz-fórsz, csűr- gyön-fórgyon) i. 1. ’sürög-forog’. Csűrt-fórt a sok nép abba ja vározsba. 2. ’nyugtalanul jár-kel’. Csűr-fór, mind a zsidóba a fájás. Szh.

72