Eperjessy Ernő: Regionális cselédszótár. A zselicségi uradalmi cselédek regionális szótára 1900-1950 (Kaposvár, 2010)

Szótár

báb ~ (-gya) fn. ’mézeskalács figura’. Nr. [A pusztán a 20-30-as években a karácsonyfa egyik dísze a különböző bábfigura volt: baba, lovashuszár, csillag, cipő stb. A keresztgyerekek karácsonyi ajándéka szintén bábfigura, fiúknak bábcsikó, lányoknak báb-baba. Piros színű bábbal kalácsot is szoktak festeni.] Vött a körösztanyám kötényözs bábbabbát, tükrösset. Vö. OrmSz. 24; ZsNyj. 83 bábakeresztség bábaköröszcség (-gye) fn. ’az életképtelen újszülöttnek megke- resztelése a szülésznő által, közvetlen a szülés után’. Nr. A második gyerökömet csak bábaköröszcség érte. Pár órát ét. Régön észt ity szokták. Monták: bábaköröszcség. De ha mégis mögmaratt a gyerök, akkor azér késébben évitték a paphol is.

babarika ~ (-jja) fn. ’saláta boglárka (Ranunculus ficaria)’. ritk. Nr. [Régebben a levelét főzeléknek és saláta helyett fogyasztották.] Vám má babarika a Szénázsdombon, nem hának éhön a gyerökök. tréf.

babaruska ~ fn. ’hanyag, rá nem illő öltözködésű ember’, gúny. Úgy nézői ki, mind a babaruska. Szh. - Ujjan vagyok ebbe ja ruhába, mind a babaruska. Szh.

babázik ~ (-ó, -ol, -zon) i. 1. ’játék-babával játszik’, fám. Még mindig babázik, ekkora Ián! 2. ’gyereket szül’. Mikor odavittek Márcodóra, az én helemön lakott ég gulás. A felesége épp akkor babázott. Vö. SzegSz. I. 98.

babica ~ (-jja) fn. 1. ’kenderkéve, lenkéve’. Hány babica kendöröd lőtt? - Kinyűttük [kitéptük] a kendört, minygyá

babicágba is kötöttünk. 2. ’szalmacsutak’. Hoz be eb babica szómát! Befütteni a kemöncét! 3. ’matring’. Vót még néhám babica kendörfonalam. 4. ’sár esetén a ló rövid csomóra kötött farka’. Csak az igás- lovak farkát engették babicába fölkötni. A parádéslójét nem.

babonái ~ (baboná, babonász,-ó, babonádon) i. ’varázsol, ráolvasással vkit megront’. Nr. [Kisebb tárgyakat jobbkézzel, jobbról balra a jobb térd alatt háromszor átemelik, háromszor megköpködik és a következőt mondják: Babonállok! Babona, babona bablöncse! Lögyöm benne szöröncse/] - Mögbabonáták szögém Mis- kánkat. Az örek Szárszóné értöt hozzá. Évötette vele a Szárszó Julit. Nem is marat mög vele sokájig! Vö. SzegSz. I. 98

bábos ~ fn. ’mézeskalácsot készítő kisiparos’. Akkoriba nagyon divad vót a tükrös báb, a bucsugba vötték azok a fővalósipógárasszonyok a bábosokná. - Az andocsi búcsúba, mök Turbégba vót talán husz-harmindz bábos is. Vö. SzegSz. 1.98

babrál babirkái, babirkáll (babirkász, -ó, babirkájjon) i. ’lassú, babra-munkával végez vmi kisebb munkát’. Mics csinál anyád? Od babirkáll a kerbe ja. - Valamid babirkát, ollóvá-jé, késsé-jé, nem tom?Vö. OrmSz. 24. babirgál; SzegSz. 1.98. babirkái

bábszínű bápszünü mn. ’halvány sárgásrózsaszín’. Sasé felejtöm é. Édösanyám abba az üdőbe bápszünü ruhád vöt neköm husfétra.

bagatellság bakatéliaság(-'gya) fn. ’ba- gatell tárgy, értéktelen, haszontalan holmi’. A gyerökök jáccéktya, mög mindömféle