Eperjessy Ernő: Regionális cselédszótár. A zselicségi uradalmi cselédek regionális szótára 1900-1950 (Kaposvár, 2010)
Szótár
A,Á el nem rejtőzködik. Akit keresés közben megpillant, annak nevét hangosan kiáltja, miközben kezét a falhoz csapkodja: Apacs! Apacs! Apacs a Csőre! Az lesz a következő fogó, akit először leapacsoltak] - Gyerökök! Jáccunk apacsostíVö. SzegSz.1.76 apróbojtorján apróbujtérgyán (-nya) fn. ’(Agrimonia eupatoria)’. Főzzetök rá ék kis apróbujtérgyánt, ah használ neki, nem ám az orvas. Vö. OrmSz. 16; SzegSz. 1.77 aranymálinkó arammáringó fn. 1. ’sárgarigó (Oriolus oriolus)’. Mit mond az arammáringó? Fütyüli a rigó, huncfut a biró! 2. pejor. excrementum’. Né mönny ára, arammáringók fészkének ott [ti. vki odapiszkított]. Hátha belelépsz. - Nem akarsz arammáringókatfogni? Otfészkének a sűrűbe, [beugrató tréfálkozás]. arasz araszt (-tya) fn. ’rég. hosszmérték, a kinyújtott hüvelykujj és középsőujj hegye közti távolság’. [Egyes esetekben ma is használják.] Arasztos szalonnába vót a hizajinknak. - Az úr allig éggy araszt, másélli [sínyli] a paraszt. Km. Vö. OrmSz. 17; SzegSz.I. 80 aratás ~ (-sa, -suk) fn. ’az érett gabonafélék (búza, rozs, árpa, zab) levágása kaszával, kévébe kötése és kepébe rakása’. Régön a legnagyobb dologüdő vót az aratás - A szegődő levél szörént a cselédembör nem aratott az urodalomba. Aratásra különfogattak kepésaratókat, vagy hoszták a summásokat. arató ~ (-jja) fn. ’az uradalomban aratási munkát vállaló zsellér, aki a minden 10. learatott keresztet kapta meg fizetésül’. Akkor mög nyárra gyüttek az aratók. A szögénnyeb népek ezögbü a kösségögbü. L. kepés, részesarató. Vö. SzegSz.I. 80 aratógazda ~ (-jja) fn. ’aratási munkára szerződött summások vezetője’. [Az aratógazda toborozta a munkásokat és kötött szerződést az uradalommal. Szegényparaszt, de effektiv munkát nem végzett, a summások v. részesaratók munkáját irányította.] Bizan sokszor vót, hogy az aratógazdát mög akartág verni. Etötte ja zsirt, mög elatta. L. bandagazda, summásgada aratósztrájk aratóstrájg (-gya, -gyük) fn. L. cselédsztrájk ua. árenda ~ (’-jja) fn. ’haszonbérletért fizetendő díj v. szolgáltatás, haszonbér’. Sántoson szögén zsöllérházba kerűtűnk, árendátfizettünk. Vö. ErtSz. I. 255 árendás - (-sa) fn. ’haszonbérlő, bérlő’. Edösapámon Tótfaluba hamisságbu nyár közepin kiadott az intéző. Akkor émönt árendásnak Töröcskére. Vö. ÉrtSz. I. 255 árendásház ~ (-a) fn. ’haszonbérletbe vett ház, lakás’. Mikor má töhette az a cselédembör, hoty Kapozsba gyárba..., akkor behúzódott árendásházba. Vö. ErtSz. 1.255 árendásföld ~ árendásfőd (-ggye) fn. haszonbérletbe vett kisebb földbirtok’. Anyáméknak Basába, Pipagyujtón vót árendásfőggye. Talán három hód? ária ~ árija (-jja) fn. ’énekhang és zenei hallás’. Az örek Horvátnénak van jó árijájja. - Sémmi árijám nincs. - Se áriájja. séMáriájja. [ti. Sem hangja, sem tehetsége nincs.] tréf. Sz. Vö. ZsNyj. 81. árja árokmetsző árokmeccő (-jje) fn. ’árkot, halastavat ásó szakmunkás, kubikos’. [Nem volt cseléd, ha szükség volt rá teljesítménybérben fogadták fel a majorban.] Vót Kapozsba [Kaposváron] az a nagybajén, árokmeccő Jóska bácsi. Acs csinyáta még ezöket az árkokat. Nem tóm él-é, hal-é? L. kubikos árokpart ~ (árokpartya) fn. ’árok- tisztítás után iszappal borított patakpart, 39
