Eperjessy Ernő: Regionális cselédszótár. A zselicségi uradalmi cselédek regionális szótára 1900-1950 (Kaposvár, 2010)
Szöveges nyelvjárási szemelvények
(Hogyan van az a legenda, amikor a Nap és a Hold együtt vándoroltak?) Hogyan? Éccér a Nap és a Hold, együtt vándorútak, mint kódisok. Akkor még az égőn nem vád világosság. A Hód a sötédbe mindég mögbotlott és elesött. Mast is láccanak rajta ja jótok, ahogyan mögütötte magát. Mikor éjárottak, ész szögén embörné kértek szólást. A szögén embör asztfeléte nekik: - Szüvessen annék én szólást, de még annyi világosságom sincs, hogy néktök helet talájjak. De kik vattok, hoty sötédbe is idetalátatok? - En vagyok a Nap! Én mög a Hold! - Na, jó van, akkor hájjatok mög itt. - De ja Hold nem akart a Nappal éty helön alunni, nehogy mögégesse. így a Hold messzep kapott szólást. Azér járnak májig is messzi égymástu. Kerűgetik egymást. Amijér a szögény embör szólást adott a Napnak, másnap adott neki világosságot. A Holdnak mög aszonta: - Neköd is adok világosságot, de csak annyit, hogy a sötédbe é né ess. Várhegyi Vendelné Eperjesi Teréz 71 év. 1985. Kisszentlászló-puszta (Részletek a ludvércről szóló történetekből) Szentamáson vót ez, mék pusztán laktunk. Ujjan kislán vótam. Bizonyos üdőbe úgy este, mögjelönt a ludvérc. Ijjen nyomórudszörü alagba. Hosszi, mind a nyomórud... ,és akkor ijjen tüzet... !Nna, magyarán mögmondval, tüzet fosott... De nem mindég. Ha valami ujjan helre ért, akkor tüzet csinyát. Möggyullatt kazal, vagy ijjesmi. Az eső háború végin lé is égött a disznóól. A cselédöknek hosszi, szómatetős disznóólug vót. Lé is égött. Hogy attu-jé? Alittólag attu. A népek beszéték, hogy a ludvérc tüzet idéz, csak usz szórta...! Kovács Imréné Péter Katalin 71 év. 1963. Kaposvár (A kaposvári ludvérc története.) Ugye, kinek hasmönése van, asz mongyák rá, hogy úgy mén tüle mind a ludvérc. Mer a ludvérc asz piszkitt, amére mögy, tüzet szór. Mög akihöl bejár, annak is rossz szaga lösz. De ez valami ördöngős izévé van, ördög erejivel... Na asztán, ha valakihő odaszokik, akár férfi, akár nő, ászt uty kiélli, kihasználla, hogy a végén má csak hánijár bele a lélök. Möksé tutszabadúni tüle... De ném is köll messzire mönni, id vót égy embör Kapozsváron a MIR-malomná jé. Mónár vót az illető, ajis szeretőd vóna sok pénct, gazdag embör lönni. Monták neki, hogy lőhet, de igy és igy... Éty fekete tik tojássát kő kikőtteni a hóna alatt. Huszonégy nap után kikel belüle éty kis ördög, vagy mi... Annak mindégparancsúni köll, mer ha kifogy, úgy összeveri, mind a rosseb... Örökös kódis lösz. Akinek ijjen van, mindönt mökhord neki: pénct, lisztöt..., mindöne van, ami csak teccik. Még a munkát is évégzi belőtte. De mit ér, ha mindön ördög bérévé van ? Isten orozzon tüle! Inkáp kevessebb lögyön a könyér. A mónár mög is tötte, gazdag lőtt. Na, de! Az embörnek ujjan szaga lőtt, mind a ludvércnek. Amére mönt az utón, még másnap izs büdözs vót. Csak ludvércös embörnek monták... Mikor asztám má ném tudott a ludvércnek öleget parancsúni, úgy összeverte, hogy belehát. Még életibe vót égy özvegyasszony, aki szerette... A mónár halála után akkor mög az asszonhó Eperjesi Imréné Fodor Rozália 78 év. 1977. Sasrét-puszta 324
