Eperjessy Ernő: Regionális cselédszótár. A zselicségi uradalmi cselédek regionális szótára 1900-1950 (Kaposvár, 2010)
Szöveges nyelvjárási szemelvények
hunnaj, talán a Sárközbü. De vót ám leánvásár Mozsgón is. Am mög a tavaszi vásárra esött, amit cserösnyés vásárnak is nevesztek. De vót ám! Mink is möntünk nézni, gyerökök... Veróczi Jánosné Zsákfai Jolán 69 év. 2004. Bárdudvarnok (innét, a Zselic nyugati részéből hova jártak búcsúba?) Innej Bárdudvarnokru Segözsdre. Én mast is járok. Gyalog má nehéz vóna... Innej vonattá möntünk Otvöskónyijig, onnaj gyalog Segözsdig. Mast mök hát má a gyerökejim évisznek kocsival. ...vót otannék is mosdatott körösztanyaság. Vót. Neköm izs vót mozsdatott körösztlányom... Ojjan izs vót, hogy mikor a lányomat hortam, ... húsz évezs vótam és az utósó hónabba. így mögdagattak a lábajim! Mikor odaértünk, abbu a szentkudbu folik ék kis árok. Oda leűtetött a nagymamám és végig mosta a lábajimat. Másnap röggé szintén. Hazagyüttünk, uty, hogy leapattak a lábajim, mög is szültem uty, hogy ném vót sémmi baj. Ha valaki úgy monta vóna, ném hittem vóna el. Annyit tudok, hogy a kiskudba, mi van Segözsdön szentkút, hogy ék kis pásztorfju taláta mög a Szüzanyát, amikor abbu gyütt föl. ...és a baltájával odacsapott. Ném tutta, mi j az? Mög is láccik a Szüzanya ódalán a csapás, mer ügyé körmönetön viszik a szobrot és látni. ... A fórázsbu gyütt föl a Márija. Itt a mi falunkba észt má ném hiszik é, má ném vallásos a nép. A régi falu léformátuzs vót, de vallásos, ... dógos népek, telle jószággá.... Mast mög tuggya mi van? Angóra macskákkal mög kutyákkal van telle ja falu. Szomorú vagyok. Eperjesi Imréné Fodor Rozália 76 év. 1975. Sasrét-puszta (A káromlásokról) A pusztákon..., mint hát máshun izs vótak csunyaszáju embörök. Töhetetlenségügbe szitták az Istent, mög a szentöket, de csúnyán ám! Leginkább neveletlen bérös legényög vótak böcstelenök. Monták a magukét. De egyet sósé szittak! A Napot! Míjér? Asz monták, hogy a Nap aranyos, mer a szögén embörnek is ád melegöt. Pallosi Sándorné Hideg Mária 79 év. 2002. Kaposvár (Toponár-puszta) (A pénteki ruhamosásról) A mama szokta meséni, hogy arattak. Közbe gyütt a nagy üdő. Csúnya fölhők, dörgöd villámlott és üg beátak én nagyfa alá, hogy a nagy essőtű véggyék magukat. Egyik embör aszongya: - Asszonyok! Kijön vanpéntökön mosott ruha? Ha rajta van, vesse le! Ha batyuba van, dobgya el, mer belecsap az istenharággyá. Égy asszony lé is vetötte magáru a szoknyájját, péntölit... Ki is dopta - má amennyire tutta - ja viharba. Afátu el. Es abba a ruhába belecsapott a villám... Edösanyám sose szokottpéntökön mosni. Én is még májig is tartom észt. Péntökön ném jó mosni. Ha gyün vihar nyárba is, lektöpször péntökön délután. Rá löhed vigyázni. 323
