Eperjessy Ernő: Regionális cselédszótár. A zselicségi uradalmi cselédek regionális szótára 1900-1950 (Kaposvár, 2010)

Szótár

z

zagat ~ (-tya) fn. ’az épület menyezete és a tető találkozásánál a padláson lévő rejtett zug’. Nr. Amöllik hízó görög [üze- kedik], új főzőkalánnyá háromszor be kő verni a valagát. De azután se hasznájják! Be köll dugni az ól zagattyába. L. rag, ragalja

zahin zahén mn. ’erős, vállas, nehézsúlyú ember’. Nagy, zahén embör vót a körösztapám.Vö. ZsNyj. 185

Zalámból zalámbul, zalámbull (zalám- húsz, -ó, -ol, zalámbújjon) i. 1. ’(disznó, marha, ló) olyan helyen jár, ahol kárt tesz’. Möllik pásztor tudod valamit [mágikus tevékenységhez értett], attu a jószág nem zalámbút a mezőkön. 2. ’járatlan helyen megy’. Körösztü-áttu zalámbútam az erdőn. A Zsidóvágáson föl, Kápolnáson lé...

zanóc ~ (-ca) fn. ’bozót’. Vő. OrmSz. 601; ZsNyj. 185

záp ~ (-tya) fn. 1. ’a kocsioldalt haránt irányban összekötő fa borda’. 2. ’kocsikerék küllő’. Vő. OrmSz. 601; SzegSz.II. 689

zegernyés zegörnyés mn. ’csepergős, nyirkos, ködös idő’. Mindönszentökre roz, zegörnyés üdő lőtt.

zernás zérnás mn. 1. ’fogolyszínű, barnás (tyúk)’. Fényé ögye mög a zérnás tikot! Főjár a pallósra tojni. 2. ’cirmos (macska)’. Vót ez zérnás bakmacskánk, esőnek ászt eresztöttem be. (Ti. költözködéskor az új lakásba.)

zihál ~ ziháll (zihász, -ó, zihájjon) i. 1. ’fáradtságtól, melegtől liheg’. A nyári fujózs, vaty kánikulás marha zihát a melegbe. [Ti. az istállóhoz szokott szarvas- marha nem tudta elviselni legelőn a meleget.] 2. ’a betegségtől nehezen lélegzik’. Véz vód [sertésvész]. De nagy vész! A disznók ékesztek ziháni. 3. ’fejszével való favágáskor, a levegőt nyögő hang kíséretében, a tüdőből kifúj’. Nr. [A beás nyelvű cigányok ha fát vágnak, a fejsze lesújtásával egyidőben a lendület erejével a levegőt is kifújják a tüdejükből. Zihálnak. Szerintük így könnyebb a favágás.] Vö. OrmSz. 603

zöldenfővő bab ződenfölő borsó (-jja) fn. ’zöldbab’.

zöldkánya ződkánya (-jja) fn. ’szalakóta (Coracias garullus)’. A zőtkánya tollát a legényök a kalaptyugba tüszték.

zöldnégyes ződ négyes (-se, -sük) fn. ’4 filléres (krajcáros) pipadohány’. Nr. [ Az 1930-as években kapható, olcsó, rossz minőségű, durván aprított pipadohány, zöld színű csomagoló papírba göngyölve.] Onokájim, hoznátok a bótostu ép pakli ződnégyest?

zömök zömekös mn. ’tömzsi’. Nem vót ujjan nagy, de úgy zömeközs gyerög vót. L. vackos. Vö. OrmSz. 603

259