Eperjessy Ernő: Regionális cselédszótár. A zselicségi uradalmi cselédek regionális szótára 1900-1950 (Kaposvár, 2010)

Szótár

s

hajnal ötkor má kinn vótak a mezőn. Röggel is, este is, akármijjen fárottak izs vótak a summáslányok, nótaszóvá möntek a mezőre. - Summáslány nem mönt vónaférhöl égy béröslegényhöl. Ritka vót, ha égy!

summáslegény ~ (-nye) fn. ’uradalomba hat hónapos mezőgazdasági munkára leszerződött nőtlen, zsellér férfi’. A béröslegényök jobban éhíták a summáslá- nyokat táncúni, a summáslegényökfordítva némigön. Azok jobban tartották magukat a sajátfajtájukhol.

sunnyog ~ (sunnyoksz, -ó, -ol,

suggyog'gyon) i. ’más szeme közé nem nézve, bűntudattal zavartan pislog’. Mikor mindönt lésorútam [beolvastam] csak sunnyogott. Nem szót ész szót se. Vő. OrmSz. 484

sunyorodik ~ (sunyorocc, -ó, -ol, sunyoroggyon) i. ’hunyászkodik’. Bármij- jen igaza izs vót a cselédnek, az urak élőt mök köblöt sunyoronni. L. hunyorodik, meghunyorodik

supedli supédli (-jja) fn. ’az ágy fölé lécből szerelt baldachin’. Nr. [Főleg a közös szobákban használták a cselédek. A supedli függönye sötétben tartotta a pihenőket, míg a másik családnál égett a lámpa. Tetejére felrakták az éjjel nem használt ágyneműt.]

supli ~ supi (-jja) fn. ’az ágy alá tolható, lábain kerekekkel felszerelt egyszerű fekvőhely’. Szoc. [így használták ki a nagycsaládos cselédek a szűk szobát.] Azé nem nyílsz mög, mer supliba aluszó. - Mink lányok a supiba alattunk.

suprál ~ (suprász, -ó, suprájjon) i. ’vesz- szőz, ostorral megver’, rég. Vö. OrmSz. 484 susnya ~ (’-jja) fn. ’a fa sarjhajtása, ágnélküli vastagabb vessző’. Nyárra jó a susnya könnyű tüzellőnek. Vö. OrmSz. 485; SzegSz. II. 428 susnyó

suszterfánk susztérfánk (-tya) fn. ’sült krumpli’, tréf. Gyerökök! Máma jó vacsora lössz. Susztérfánk. Vö. SzegSz. II. 428; ZsNyj. 101

suti ~ mn. ’balkezes’. Valaki suti kézzé jobban dógzik, mind a másikká. - Te suti! Szöbbik kezeddé öggyé! [Ti. a jobb kézzel] Vö. OrmSz. 485; SzegSz. II. 429

süldelék sűdelék, sűdőlék (-ök, -öt, -tye) fn. ’növendék állat (disznó, nyúl, kutya, macska)’. A rédegdisznó ujjan sűdelék, ami még nem hozot malacot. L. süldő süldő sűdő (sűdeje) fn. ’növendék, még nem ivarérett állat, (disznó, nyúl, kutya, macska)’. Anyáméknag vót disznajuk. Tizenöd darap sűdőt mögvött a Gajág Rozi néni. L. süldelék. Vö. OrmSz. 486; SzegSz. II. 429

sűrűborsó sürüborsó (-jja, -jjuk) fn. ’babfőzelék’. Nálunk sürüborsóhol nem attak mást csak könyeret. Abba jaz üdőbe, nem monták főzeléknek. Csak sürüborsó.

sűrűkrumpli sürükrumpli (-jja, -jjuk) fn. ’krumplifőzelék’. Szeretitök -é vaty se, muszáj sürükrumplit is csinyánom. Jába, cselétházná nem löhed válogatni.

sütet ~ fn. 1. ’egy kenyérsütés alkalmával készült kenyérmennyiség’. Vám mast és sütet friss könyerem. 2. ’egy kenyérsütéshez szükséges lisztmennyiség’. Nem vót má és sütet lisztöm sé. A gyerökök mög ragmállóttak [könyörögtek]... Vö. OrmSz. 487; SzegSz. II. 431

sütnivaló ~ (-jja) fn. ’kovász’. Nr. [Minden kenyérsütéskor kevés nyerskovászt külön megszárítanak, melyet következő sütéskor élesztő helyett használnak.] Nem sok sütnivalójja vám, mök hogy nincs sütnivalójja. ...ára monták, akinek annyi esze sé vót, hogy ki köl vonni a kovászbu a sütnivalót. Nagy szégyöm vót kérni. Mög nem is attak [ti. sütnivalót].

222