Eperjessy Ernő: Regionális cselédszótár. A zselicségi uradalmi cselédek regionális szótára 1900-1950 (Kaposvár, 2010)
Szótár
R robot ~ (-tya) fn. ’olyan kötelező munka, melyet a falusi szegényparasztság az uradalom számára a kapott házhely, néhány hold föld, tűzifa fejében végez’. [Terecseny német lakossága 1945-ig is kocsival, lóval tartozott robotolni br. Biedermann Imrének. Rendszerint erdei fahordással rótták le.] Az ómamellékiek mög a terecsönyiek jártak robodba a bárónak. Jobban erdőbe dógosztatták ükét. Pirsutad [erdei utat] vakartak, kocsivá fát közelitöttek lé ja dépóhol. robotos ~ (-sa) fn. ’az uradalomban (főleg annak erdejében) birtokrész törlesztése, v. tűzifa ellenében, munkát végző falusi parasztgazda’. Od dógosztak a robotosok a kisházná [vadászháznál]. - Hortam a robotosoknag vizet. rogyott ~ mn. ’rothadt’. Rogyot krumpli, rogyot széna rókatánc ~ (-ca) fn. ’román nyelvű beás cigányok férfi tánca’. Nr. [Egy férfi járja s közben énekel hozzá.] Járd égy erők a rókatáncot, kapsz két forintot! rongyoszsidó rongyozszsidó (-zsidaja, -zsidajuk) fn. ’hulladék rongyot felvásárló vándorkereskedő’. Járt akkor Ropó- ba egy sován, magos rongyoszsidó. Szeretőd viccüni és mindég sietött, rohant. Ezér éneveszték százlábú zsidónak. rosseb ~ (-öt, rossebgye) fn. ’gyakori káromkodás, átkozódási forma’. 1. Kisebb súlyúak: Rosseb ágyé mög! - A rossebgyit! - A rossep tuggya. 2. Nagyobb súlyúak: Hogy a radaji rosseb ögyön mög! - A rakocsányi rosseb döglesszön mög! - Afekete rosseb áspájja ki ja szömejidetlVö. OrmSz. 464. rosseb rossebesek rossebbösök fn. ’a kaposvári 38-as ezredet a somogyiak nyelvjárásban sokat emlegetett „rossebb” szó miatt, rossebbeseknek nevezték’. A háború alatt én is rossebbösökhöl vonútam be. - Mink nem szégyűtűk, ha monták, rossebbakák..., tutták, hogy rossebbösök kémén katonák, nagyon is helt átak. rosszak ~ fn. ’képzeletbeli ártó szellemi lények, démonok’. Csak többes számban. A rosszak vigyenek el! - Hét napig, amég az asszon ki nem avatkozott [ti. szülés után bizonyos szertartást el nem végzett], nagyon köllöd véddeni a gyerököt, hogy a rosszak né térgyenek hozzá. - ... Rosszak hozzád né térgyenek, boldogasz- szony ágyodba mög né roncsának. (Ráolvasás.) Vö. OrmSz. 463. rossz rosszra jár rosszra jár Szój. i. 1. ’(ijedtségtől, félelemtől) halálos beteg lesz’. Naty soká odavetemödött a cigányokból... Ha nem tévölödik oda, talán rosszra jár. 2. ’meghal’. Ujjan rosszu vót az éjjé a Józsi, aszittem rosszra jár. 3. ’szerencsétlenül jár’. L. rosszra jön. rosszra jön roszra gyün Szój. i. ’halálos beteg lesz, rosszul lesz’. Máj rosszra gyüttem, hogy nem öttem fehér szöllőt. De nem mertem kérni. L. rosszra jár rossz seb rosseb (-gye, -gyük) fn. ’bőrrák’. Nem szabad lányom magadon mutatni, hun van rosseb a körösztanyádon! rosszseb fű rossepfű (fje, -jjük) fn. ’egy pozsgáslevelű, évelő növényfajta, mellyel a bőrrákot esetenként eredményesen gyógyították’. Szokták a kerbe is űtetni, van aki ja temetőbe. Ha valakinek nem akart a sebgye az arcán vagy máshun gyógyúni, ugye akkor évvé ja rossepfüvé burogatták. Neköm is úgy ajáták, asztá hálá Isten el is mút, itt az orcámon. rózvájter rózvájtér (-gya) fn. ’az urasági parádéskocsis segítője’. Szoc. [Feladata a parádéslovak gondozása. Hintóra nem ült, csak a parádéskocsiba fogott be.] A parádéskocsisnak két pár 213
