Eperjessy Ernő: Regionális cselédszótár. A zselicségi uradalmi cselédek regionális szótára 1900-1950 (Kaposvár, 2010)

Szótár

p

mellyel a palatáblán az írást és számolást, rajzolást gyakorolták a gyerekek’. Ad- dig-addig, még a palavessző étörött, mög évásott. Nekünk ceruzánk nem izs vót csak a harmadik osztálba. Tintává, mög má csak negyedik osztálba tanútunk írni.

pallér ~ (-gya) fn. ’mezőgazdasági munkások felügyelője’. A hónapszámos bandagazda égyuttá vót a pallér is. - Nem köll neköm pallér a hatom mögé!

palol palul, palull (palúsz, -ó, palúj- jon) i. 1. ’vászonruhát súlykolófával mos’. Hamuslugba nem jó palúni, mer asz sár- gittyaja vásznat. 2. ’magot edényben rázo- gatva, a szél segítségével a szeméttől megtisztít’. Palútam eddig a borsót [babot]. Sok pölhét [pelyhet] vit ki belüle a szél. - Látom a szomszédasszon ispalújja a borsót, jó szele van. 3. ’tenyérrel megver (gyereket)’. Jó kipalútam a seggit, eszibe gyut örek korába is. Vő. OrmSz. 424

pámpillós ~ mn. ’divatbolond, piper- kőc, páváskodó’. A pámpillós Ida? Ajjaj! Av vót ám mék csak valaki! [Ti. nagyra tartotta magát.]

pamut pamuk (-tyaj fn. ’pamutfonal’. Vöttem pamukot, a Naca nőném szütte mög, az isten nyugosztajja. - Ez a vászon tiszta pamuk. Vő. OrmSz.; SzegSz. II. 266; ZsNyj. 153 pamuk

pamut vászon pamukozs vászony (vászna) fn. ’pamutfonalból készült háziszőttes vászon’. Kaptam a napamtu, azlsten nyuktassa, nyócpamukozs vászony türűközőt. L. pamut. Vő. OrmSz. 424. pamutos

pámvádli ~ (-jja) fn. ’(ném. bahn- wagen>) keskeny iparvágányon közlekedő, lóvontatású jármű’. A János befogott a pámvádliba. - Pámvádlivá hortunk a röngöt az álomásra. - Mi csak uty hittunk, hogy pámvádli. Az urak jobban asz monták

rá, hogy lóré. Máma mög má mozdony jár ára is. L. lóré

pámvádlis ~ (-sa) fn. L. lórés pap ~ (-tyaj fn. ’a gabonakereszten levő legfelső kéve neve’. Nr. [Emlékezetük szerint régebben ezt a kévét adták az egyháznak adóba.] Tégy rá éty papot és ez a kepe is kész! L. papkéve. Vö. OrmSz. 425

papkéve ~ i'-jje) fn. ’a mezőn a legfelső kéve a gabona kepén’. Na! Ej jó vasiak kéve. Jó lösz papkévének. L. pap. Vö. OrmSz. 425; SzegSz. II. 269

papok ~ fn. több. nagybirtokkal rendelkező egyházi személyek (szerzetesek, káptalanok stb.)’. Sógorom mikor szógát Berkibe, Taszár alatt, azok a papok nem akartak jó füzetni. De a fődet nagyon mögmunkátatták. - Bérlőkné mög a papokná nem vót jó szolgálat. L. papi birtok

papucsa van papuccsá van bírt. ’az istállóban tartott szarvasmarhának rendellenesen hosszúra nőtt patája van’. Nr. [Az ilyen állat hosszabb úton nem tud járni, botladozik, később a patája behasadozik és az állat lesántul.] Mögismerni! Amöllik istállós marha, annak papuccsá vót. Ászt nem vötte mög a cseléd. An nem átfókáhó [ti. félt a marhacsordától]. L. istállós marha pára ~ fn. ’állat (sajnálkozó szó)’. Látomtu vakullásik huszták a terét szögem párák [ti. lovak] nem csoda, ha éfárottak. - Bőrös legén né rágd mög a szekeret! Sajnád mög a szögöm pára ökrödet! Nd. Vö. OrmSz. 426; SzegSz. II. 284; ZsNyj. 154 parádéskocsi ~ (-jja) fn. ’az uradalmi vezetők és más személyek (orvos, szülésznő, betegcseléd) szállítására használt könnyebb szerkezetű kocsi, amely rö- videbb, mint az igáskocsi, rajta két üléskosár, a felszállás megkönnyítésére a ko196