Eperjessy Ernő: Regionális cselédszótár. A zselicségi uradalmi cselédek regionális szótára 1900-1950 (Kaposvár, 2010)

Szótár

paci ~ (-jja) fn. ’ló, csikó beceneve’, gyny. kedv. Vő. OrmSz. 422; ZsNyj. 152 pácsi ~ (-jja) fn. ’pogácsa’, fn. gyny. Sütök neköt pacsit. - Ha jók lösztök, kaptok pácsit a mamátu. - Süti, süti pácsit, mamának, papának Isten bazsarának! (Gyermekmondóka.)

padlóra áll pallóra ál Szőj. ’vmiért felelősségre vonás elé áll’, úri, elav. Estére ezer pallóra ász! [Ti. a majorban padlós helyiség csak a kastélyban volt. A cselédek felelősségrevonása, elbocsátó levelének kiadása a kastély padlós irodahelyiségében, azaz pallón történt.]

páfrány pápráng (-gya) fn. ’általában mindenféle páfrány (Filicinae)’. Mikor ünálig vótam éccér, este löt rajtam. Hazának [hazafelé] a magos páprángok között annyirámfétem'.Vö. OrmSz. 425. páprád pajkos ~ mn. 1. ’rossz, élénk, mozgékony’. Máskéb mög igöm pajkozs gyerög vót. 2. ’parázna, erkölcstelen’. Azok a fővalósiak [Kaposvártól északabbra lakó parasztok] naggyom pajkozs népeg vótak örök éledbe. Vö. ZsNyj. 152

pajkosság ~ fn. 1. ’rosszalkodás’. Az örökös jáccás, pajkosság évöszi az eszit tisztára. 2. ’erkölcstelenség’. Máj möglátitok: Nem sokájig engedi az Isten ászt a natypaj- kosságot. -Eza natypajkosság, ami mazsd vanlL. dévajság

pajta ~ (’-jja) fn. ’5-6 m magas kő- v. téglaalapokon álló, 2-3 m magasságig téglával, feljebb deszkával, léccel szellő- sen falazott, tágas gazdasági épület széna, takarmány, kocsi stb. tárolására’. L. fészer, lábaspajta

P

pajtikol pajtikul, pajtikull (pajtikúsz, -ó, pajtikújjon) i. ’pajtáskodik, barátkozik’. Örökké csak pajtikull. - En jobban a magambéli lányokká pajtikútam. - Cselédlánnyá nempajtikútak apógárlányok, azok má lénészték. L. pajtikolás

pajtikolás pajtikullás (-sa) fn. 1. ’ba- rátkozás, pajtáskodás’. Örökké csak a nagy jáccás, a pajtikullás köll neki. L. pajtikul palánkistálló palángistálló (-jja) fn. ’földbeásott, cölöpökkel falazott istálló, szalmával fedve’. Tótfaluba palángistál- lóng vót, de nagyon szépög vótak a marhájink Annak csak av vót a bájjá, tudod, hogy sog vót benn aférög.

palánkól palángól (-gya) fn. ’függőlegesen földbeásott cölöpökkel falazott disznóól, szalmával fedve’. Akkor a jobb uradalmagba az intéző mögengette, hogy a cselédök csinyájjanak maguknak éty palángólat is a hizajuknak. Télre kukoricaszárrá mög ganyévá körüraktunk, jó meleg vót. L. karósól

palatábla ~ ('-jja, ’-jjuk) fn. ’iskolai betűtanuláshoz használt, fakerettel ellátott, csiszolt palalemez’. Nr. [A XX. sz. elején, az 1930-as évek végéig, a falusi elemi iskolákban rendszeresített taneszköz, amely a papír írófüzetet helyettesítette, egyik oldalán vonalas, a másikon kockás beosztással. A ráírt szöveget egyszerűen úgy távolították el, hogy szivacs helyett a gyerekek ráköptek s könyökükkel letörölték.]

palavessző ~ (fje, fjük) fn. ’kb. 15 cm hosszú, 6 mm átmérőjű, ceruzaalakúra csizsolt paladarab, iskolai taneszköz,

195