Eperjessy Ernő: Regionális cselédszótár. A zselicségi uradalmi cselédek regionális szótára 1900-1950 (Kaposvár, 2010)

Szótár

L

sütött lepényszerű tészta, melyet megzsírozva, tejföllel leöntve melegen fogyasztanak’. Ém mindék sütöttem lángállót is, még vót kemöncénk. A gyerökök mög izs várták. Vö. OrmSz. 341; ZsNyj. 140 lap ~ (-tya) fn. ’mélyen fekvő, sík terület’. A lábbá léhuzódott a köd. - A lapon könnyen huszták má a kocsit [ti. a lovak], Vö. OrmSz. 342; ZsNyj. 140

lapályos lapányos mn. ’lapályt alkotó, alacsonyan, laposan elterülő, sík, mocsaras (táj)’. Ära lé a Dráva felé, jobbára lapányozs vidék van. Vö. OrmSz. 342 lapocka lapicka (-'jja, jjuk) fn. ’sulykolófa, amivel a vásznakat ütögetve mossák’. rég. Anyámru még maratt lapicka, de nem hasznátuk. Talán má az eső háború előtt tiltotta az urodalom, hogy árogba mossanak az asszonyok.

laptika ~ ('-jja) fn. ’kétkerekű frakker, könnyű homokfutó’. L. csettegő

látomtól-vakulásig látomtu-vakullá- sig ’látástól-vakulásig’. A pusztán a cselédnek nem vót eb biztos üdő meddig köll dógozni..., látomtu-vakullásig.

látszata láccattya fn. birt. 1. ’vminek látható jele’. Semmi láccattya annak, hogy möglönnehamarossan acsikaja. 2. eredménye’. Nincs a munkádnak semmi láccattya. Vö. OrmSz. 344 ZsNyj. 141

latyak ~ fn. ’harmat v. esővíz (a növényzeten)’. rosszalló Csupa égy latyak lőttem. - Korássam még latyag vót a rétön. Vö. OrmSz. 344; SzegSz. II. 19

lazsnakol lazsnakul, lazsnakull

(lazsnakúsz, -ó, lazsnakújjon) i. ’bottal v. ostorral ütlegel, ver’. L. el-, ki-, meglazs- nakol. Vö. OrmSz. 344; SzegSz. II. 20 leágazás leágozás (-sa) fn. ’nemzetség, vérségi rokonság’. Ezök a Kertik valami leágozásuk nékik. L. elágazás ua.

leadja magát léaggya magát (leadod magad, léaggyuk magunkat) i. ’korához, társadalmi helyzetéhez nem illő emberekkel barátkozik’. Annyirán léatta magát a gyerökökké, hogy a végén pockod vöttek rajta (ti. elveszítette tekintélyét). - Léatta magát mindönkinek (ti. kurva lett).

leadózik léadózik (-ó) i. 1. ’gondot letesz’. Férhöl attam a lányajimat. Tartottam nekik lakodalmat, más léadósztam. - Léadósztunk a mezőn is. Hálá Isten nincs több dolog. 2. ’átv.meghal’. Léadózott az örek Szijártó is. Mát csötörtökön temették.

leányvásár lányvásár fn. ’vásár, ahova évenként egyszer az eladó falusi leányok és a nősülni akaró legények is elmentek (cselédek nem), az idősebb hozzátartozók összeismertették a fiatalokat, s még a vásár ideje alatt megbeszélték a hozomány, illetve a lakodalom részleteit’. Nr. Mozsgón június elején vót vásár, amit uty hittak, hogy lányvásár, késébben cserösnyézsvásár lőtt. Kiőtősztek azok a mozsgaji lányok, sétátak, a körösztannyuk mög dicsérte a legényöknek, hogy mölliket vögyéké.Kit avagy onájért, kit azérhoty széb vót... Ide nem jártak ujjam messzirevalók.

leapacsol léapacsul, léapacsull (léapa- csúsz, -ó, léapacsújjon) i. ’az apacsos játék közben a kereső játékos (annak jeléül, hogy búvóhelyén vkit felfedezett) a tenyerét a falhoz ütögeti’. Léapacsútam a Csőrit! Apacs a Csőri! Vö. SzegSz. 1.76 lebegős rétli löbbögős rétli (fje) fn. ’a cselédlányok ünnepi blúza, melynek derekát kívül, a szoknya dereka felett szabadon hagyják és a kötény szalagjával lekötik’. L. rétli

lecáfol lécáful, lécáfull (lécáfúsz, -ó, -ló, lécáfújjon) i. ’letép, leszaggat’. Az ajba [a domb alján] tisztára lécáfúták a szarvasok a kukoricát. L. cáfol

162